Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

64 dolgozott eredményei és adatai kölcsönösen is használhatók legyenek, ezért az anyagok meghatározására mindkét szakember szempontjából megfelelő egységes rendszert kell kidolgozni és az eljárást egységes alapra kell fektetni. Az anyagok meghatározását, elnevezését és megjelölését olyan egységes elvek szerint kell tehát végezni, hogy az ily módon meghatározott altalajokra vonatkozó adatokból úgy a mérnök, mint a geológus is egyaránt kiolvashassa a való tényállást és azt, amire szüksége van. A talaj kutató fúrások irott és rajzolt szelvénye tartalmazzon minden olyan adatot, amely az egyes rétegek anyagának megítélésénél fontos és olyan legyen, hogy abból mindenki, később is mindig ugyanazt olvashassa ki. b) Általános szempontok. Az anyagoknak az a tulajdonsága, amely a mérnök és a geológus szempontjából egyaránt fontos és ami egyenlően érdekli mindkettőt, főként az anyag szemszerkezetével, az uralkodó számban levő szemek nagyságával függ össze. Habár a szemszerkezet egymagában még nem határozza meg pontosan és minden esetben a talaj fizikai tulajdonságait, a jellemző tulajdonságok minéműsége tekintetében azonban a szemszerkezetnek és szemátmérőnek kétségtelenül fontos, sőt bizonyos szemnagyság határok között — mint látni fogjuk — döntő szerepe van. Csak egy példát említek : A durva szemcséjű anyagok, amikben az egész finomszemű anyag csak kis mennyiségben van jelen, vagy hiányzik, mindig vízáteresztőek, viszont egy bizonyos határon alul való eloszlású, igen finom szemekből álló anyagok vízzáróak. Az erősen eltérő szemnagyságú anyagok rendszerint még akkor is egészen ellentétes fizikai tulajdonságúak, ha ásványtani szempontból egyébként azonos összetételűek. Minthogy tehát a szemcseátmérő már egyik jellemzője az anyagnak, ezért az anyagok osztályozását egyelőre, ennél jobb elv és eljárási mód hiányában a szemszerkezet szempontjából kell végezni. Eddig is ezen az alapon osztályozták a geológusok az altalajféleségeket, azonban mindannyi osztályozás, — mondhatnám — országonként, vagy inkább földrészenként, — talán az illető szárazföldi alakulat eltérő különleges altalajviszonyaihoz igazodva — más és más szemnagysághatárokat állít fel. c) Különböző osztályozó módok. Összehasonlítás céljából az I. számú táblázat 1—4 rovatában a különböző legszámottevőbb államokban használatos osztályozási módokat

1 kimutatásszerű grafikonban ábrázoltam. Amint látható, a különféle osztályozásoknál az egyéni felfogás szerint — valószínűleg az illető országok altalajviszonyaihoz simulóan — megállapított szemcsenagysághatárok és elnevezések feltűnően eltérnek egymástól. A II. agrogeológiai konferenciának a talajok osztályozásra kiküldött nemzetközi bizottsága is csak a szemcsenagyság határértékei tekintetében fogadta el Atterberg módosított javaslatát (lásd I. számú táblázat 6-ik rovatát), az anyagok elnevezése tekintetében azonban nyitva hagyta a kérdést. Az altalajok szemcsenagyság szerint való osztályozására és a talajnemek elnevezésére eddig egységes rendszer nem forrott ki. 1 Az 1—4. rovatban feldolgozott adatok Dr. H. Puchner : „Bodenkunde für Landwirte" 105—106. oldalról valók.