Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - VIII. Németh Endre: Szemelvények az olaszországi "tökéletes talajjavítások" köréből

185 Ezeknek az adatoknak beszerzése térben és időben igen kiterjedt előmunkálatokat igényel : pontos helyszínrajzi és magassági felvételt, talajviszonyokra vonatkozó megfigyeléseket és hidrográfiai tanulmányokat. A geodéziai felvételekről nincs mondanivalónk. A talaj kutatások fontosságára azonban különösen rá kell mutatnunk. Ismernünk kell a területen előforduló talajok laza, vagy kötött voltát, vízáteresztőképességét, teherbírását, természetes rézsűjét, mezőgazdaságilag fontos tulajdonságait, mert csak ezek alapján oldhatjuk meg a bonifica integrale kapcsán felmerülő sokoldalú feladatokat. Van azonban a talajoknak még egy tulajdonsága, amelyik más munkálatoknál szóba sem kerül, a lecsapolásoknál ellenben annyira számottevő, hogy elhanyagolása esetleg az egész munkálat sikerét veszélyezteti. Ez a talajnak a lecsapolás folyományaképen bekövetkező tömörülése, megroskadása. A lecsapolás előhaladásával ugyanis a talajban felhalmozódott víz fokrólfokra eltávozik és az így támadt üregeket a talaj saját súlyának hatása alatt kitölti. Ez természetesen a terep lassú, de biztos süllyedését vonja maga után. Hogy ez a terepsüllyedés milyen nagymértékű lehet, arra nézve álljon itt az olaszországi tapasztalatok alapján összeállított alábbi táblázat :

4 Tőzeges talaj 0-85—1-50 méter Igen laza talaj 0-65—0-85 ,, Porhanyós talaj 0-45—0-65 ,, Közepesen laza vagy porhanyós 0-30—0-45 ,, Közönséges agyag 0-30 ,, Közepesen kötött agyag 0-20 ,, Nagyon kötött vagy homokos agyag . . 0-10—0-15 ,, A csatornák fenékvonalozását akként állapítják meg, hogy a csatornák a talaj megroskadása ittán is teljesíteni tudják hivatásukat. A hidrográfiai tanulmányok a vízgyűjtőterület tulajdonságaira, a befogadó vízállásainak megfigyelésére, a talajvíz változásaira, források felkeresésére és végül sűrű csapadékmérőállomások megfigyeléseiből kiindulva a klimatikus viszonyok törvényszerűségének kifürkészésére terjednek ki. A klimatikus viszonyok vizsgálatának főcélja a csatornák által emésztendő vízmennyiségek kijelöléséhez szükséges fajlagos vízszállításnak — a vízgyűjtőterület egy hektárjáról egy másodperc alatt lefolyásra kerülő vízmennyiség — megállapítása. Az errevonatkozó vizsgálatok és módszerek részletes ismertetése túllépné ennek a tanulmánynak a kereteit, itt csupán az eredmények vázlatos közlésére szorítkozom.

5 A fajlagos vízszállításnak meghatározására szolgáló klasszikus módszer Turazza módszere, mely — habár nem ezen a néven — nálunk is ismeretes és a csapadékvizek lefolyásánál tapasztalható késleltetési idő (az olaszok tempo di corrivazione = összegyülekezési időnek nevezik) figyelembevételén alapszik. 4 Sajnos nem áll módunkban megadni, hogy ezek az értékek milyen rétegvastagságokra vonatkoznak. Csupán a tőzegre vonatkozólag sikerült megállapítanunk, hogy az Г50 m-ea talajsüllyedést 4'00 m vastag tőzegrétegnél észlelték. 5 Részletes ismertetésük külön cikk keretében.