Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

44 vagyis a pórusok 76%-a vízzel van kitöltve, míg 24%-ban levegő van. A relatív nedvességnek nagy fontossága van a kultúrtechnikában, mert „ha a talajban nincsen víz, vagy nincsen levegő, bármennyire is ki legyenek elégítve a növényi élet egyéb feltételei, nincsen talajélet, nincs mezőgazdasági termelés" . . . írja Kenessey Béla a Vízügyi Közlemények szerkesztője a „Vakondrain" c. magvas tanulmányában. A mélyen fekvő talajrétegekben tehát, amelyekben a pórusok teljes egészükben vízzel vannak kitöltve és nines levegőtér, mikor is a relatív nedvesség : r = 1, tehát nincs meg a talajélet előfeltétele. Kiegészítés és magyarázatképen említést érdemel az a talajréteg osztályozás, melyet a talajtan állít fel a mállási produktumokra tekintettel. Ezek a talajrétegek az : А, В és С horizontok, melyeknek definíciója a következő. ,,A''-horizont az a legfelső réteg, amelyet az esővíz kilúgoz, azért kilugosodási szint, vagy angolul : top soil. ,,

В''-horizont vagy felhalmozódási szint az a középső réteg, amelyben az A-rctegből kilúgozott sók lerakodnak (

sub soil). és ,,

С"-horizont, vagy alapkőzet, az a legalsó réteg, melynek mállásából az. A és В horizontok képződtek (substratum). Amíg A és В horizontok összes vastagsága legfeljebb 1-5—2-0 m-re terjed — ezek azok a rétegek, amellyel a mezőgazdaságtan és az útépítés foglalkozik — addig a C-horizont mélysége igen tekintélyes lehet s ebben a talajélet csak kivételesen és ritkán lehetséges. A relatív nedvesség foka. szerint a talaj vízzel való telítettségére Prof. Terzaghi (8.) a következő nomenklatúrát állítja fel. VIII. TÁBLÁZAT. Nyirkos talajnál r = 0—0-25 Igen nyirkos ,, r = 0-25—0-50 Nedves „ r = 0-50—0-75 Igen nedves ,, r = 0-75—1-00 Telített „ r = 1-00 Telített talajoknál a hézagtényező kiszámítása igen egyszerű, mert 40. képletből : r — 1 esetén : e = ws 41. következik, vagyis a víztartalomnak és a fajsúlynak szorzata a hézagtényezőt adja. A relatív nedvesség ismerete magasan alapozott műtárgyak, útak stb. szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Ismert fizikai törvény szerint a víz jéggé való átalakulásakor térfogatának — — — -ed részével növekedik. Ha tehát a J. \J J- JL 2 pórusoknak csak legfeljebb 0-9-ed része van vízzel kitöltve (r — 0-9), úgy — -ed rész még levegőtér és elégséges ahhoz, hogy a pórusvíz fagy alkalmából anélkül alakuljon át jéggé, hog}' a pórust alkotó és szemcsékből álló köpenyfalra nyomást gyakoroljon. Ebben a gondolatmenetben hallgatólag feltételeztük, hogy a talajvízszín alacsonyan van s így a fagykristályosodás folyamata alatt keletkező kapilláris felszívódás nem éri el a fagyhatárt. Ellenkező esetben még az r = 0-9 relatív ned-