Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

32 Fel kell vennünk tehát olyan koordináta rendszert, melyben a vízszintes tengelyen a beosztás logaritmikus (szemcseátmérő), a függőleges tengelyen a beosztás V—Zw$-ből van számítva, úgy egy ilyen koordináta-rendszerben az összes eloszlási görbéknek egyeneseknek leéli lenni. A súlyszázalék tengelybeosztására Briggs-féle logaritmus alapján a következő értékek fognak adódni : S = 1-0 V —

log S = 0-000 S = 0-4 V—log S = 0-632 = 0-9 = 0-214 = 0-3 = 0-730 = 0-8 = 0-312 = 0-2 = 0-837 = 0-7 = 0-394 = 0-1 = 1-000 = 0-6 = 0-472 = 0-0 = сю = 0-5 = 0-549 10. ábra. Szemeloszlási görbék különleges ábrázolása. A I ( ) Й7 ftbrábfl.T> Я7 pinVib tóvíTTolf Л Ci апл'аг*п|гт

,|1 VOÍl«tkOZÓlli^ ábrázolt 111. az eloszlási görbéket s mint az ábra mutatja, a pontok igen jól simulnak az egyenesekhez, vagyis igazolva van az, hogy a valószínűségi görbe egyenlete jól fejezi ki az eloszlási görbe természetét, tehát a 23., illetve 24. alatti egyenletek, mint tapasztalati egyenletek, helyesek. Minthogy a 23. egyenletben két állandó szerepel, azért az eloszlási görbe alakja csak két anyagi állandótól függ. Az egyik : D

0 a legnagyobb szemcseátmérő a görbe kiindulópontját s így a koordináta síkban való fekvését, a másik állandó : p-pedig a görbe hajlását jellemzi. Minél nagyobb p-, annál laposabb lesz az eloszlási görbe, vagyis annál nagyobb lesz a talaj heterogénitása. Ha a szemcsék mind egyforma átmérőjű gömbök lennének, vagyis D — D

0 lenne, úgy 24. szerint p — о következik s az eloszlási görbe átmegy egy függőleges-egyenesbe. Tehát p-nek legkisebb értéke p = о lehet. A p- tehát éppúgy méri a heterogénítást, mint az Allen Hazen-féle U érték, de az ÍJ-val szemben nem önkényesen megállapított érték, hanem a görbe mathematikai természetéből, alakjából adódik, s minthogy a 23. alatti hatványtör-