Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - III. Kaán Károly: Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi telepítések és fásítások
AZ ALFÖLD CSAPADÉKVISZONYAI ÉS AZ ALFÖLDI ERDŐTELEPÍTÉSEK ÉS FÁSÍTÁSOK. írta : KAÁN KÁROLY. „Üjabb tanulmányok az öntözésről" címen a m. kir. földmívelésügyi miniszter kiadásaként a folyó évben közreadott nagy munkában (1) dr. Réthly Antal egyetemi magántanár, a m. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet aligazgatója tollából ,,Az Alföld csapadékviszonyai" címen egy értekezés jelent meg, amelynek egyes (tárgyi és személyi) vonatkozásai, állításai és kifejezései arra késztetnek, hogy vele e helyen részletesebben foglalkozzam. Az alföldi erdőtelepítésekkel és a fásításokkal kapcsolatban ugyanis a munka 154. oldalán az említett értekezésben az aligazgató úr többek között a következőket jelenti ki :,,... helyt nem álló érvekkel éltek azok, akik az Alföld nagyon is szükséges fásítása érdekében éghajlatváltozást és különösen több csapadékot helyeztek kilátásba." „Elismerem, hogy feltétlenül szükséges volt annak idején a fásításnak törvényhozási megindítása érdekében ezt így beállítani, de hogy bármilyen erős fásítással sem változik meg az Alföld éghajlata, azt nem is kell bizonyítani. A fő az, hogy az Alföldön az ország érdekében fásítanak, hogy az éghajlati érvelés helyt nem álló, az mellékes. Ezen meteorológiailag indokolt állásfoglalásom miatt ne lássa bennem senki a fának, vagy az erdőnek ellenségét, de hamis tanokat még a szent cél érdekében sem szabad hirdetni." Ezek az idézetek azt jelentik, hogy annak a földmívelésügyi miniszternek, aki a szóban forgó értekezést is tartalmazó munkát kiadta, a múltban volt hivatali előde, az illetékes közegei javaslatára, a törvényhozás elé terjesztett iratokban (törvényjavaslat, indokolás) felelős állásban végzett működésével és intézkedésével „a fásításnak törvényhozási megindítása érdekében" „éghajlat változást és különösen több csapadékot helyezett kilátásba" és ezzel a „hamis" „beállítással" kívánta a „szent cél" érdekeit szolgálni. 1 Közismeretű, hogy „Az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról" szóló 1923. évi XIX. t.-c. javaslata miniszteri hozzájárulással az én elgondolásom és irányításom mellett készült és államtitkári hatáskörömben azt én terjesztettem néhai Szabó István miniszter elé, aki ahhoz a törvényhozás hozzájárulását olyan lelkes odaadással szerezte meg. 1 Olyan világosak ezek a kijelentések, hogy azoknak valamely más és lehetőleg kedvezőbb értelmet találni — bármily kívánatos lenne — nem lehet ! Nem segíthetne az a kimagyarázás sem, hogy э kijelentések csak a szakelőadókra vonatkoznak, mert közismeretűen a törvényhozásnak a miniszter felelős, de egyébként is mindenképen érinti mindazokat, akik e kérdésben érdekeltek.
