Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - I. Lampl Hugó: Gróf Széchenyi István emlékhajóút a Tiszán

28 Amint a fentiekből kitűnik, a Duna vízrendszerében kevesebb a tennivaló és a víziutak kiépítési programmjának nagyobb részét a Tiszavölgyébe eső folyók hajózhatóvá tételére vonatkozó munkálatok teszik. Az utóbbi évtizedekben a Tiszán végrehajtott szabályozási munkálatokkal főképen csak a Szolnok és Szeged közötti folyószakaszt javítottuk meg. Azonban ez a munka sincsen még teljesen befejezve, mert ahhoz, hogy a hajók kisvíznél is teljes terheléssel közlekedhessenek, ott még további, mintegy 400.000 pengő értékű munka elvégzésére volna szükség. Noha a folyó ezen a szakaszon sem hajózható még teljes mértékben, és megfelelően felszerelt folyami rakodók sem létesültek, de még a rakodó helyekhez vezető utak sincsenek kiépítve, a szolnok—szegedi folyószakaszon, amint az a 19. számú grafikonból látható, az utóbbi években mégis igen jelentékeny forgalom fejlődött ki. Az 1931. évben a Szolnok alatti tiszai forgalom elérte a 2 millió métermázsát. Ennél a mennyiségnél az olcsóbb víziszállítás révén elért fuvardíjmegtakarítás a gazdáknak több millió pengő hasznot jelentett. Ezen a példán felbuzdulva, a Szolnok feletti és Kőrösvölgyi érdekeltségek is minderősebben nyilvánították azt a kívánságukat, hogy a Tisza Szolnok felett és a Kőrösök is hajózhatóvá tétessenek. * L. » Száz éve, hogy gróf Széchenyi István a Tiszán először végighajózott és ez az út volt kiinduló pontja a Tisza-szabályozásnak és a Tiszavölgy ármentesítésének. Ez a munka — amint már említettük — befejezés előtt áll és most már a folytatást, a vizek hasznosításának munkáját kell előkészíteni és ennek a legközelebbi időkre terjedő programmját kell legsürgősebben megállapítani. Ezekre való tekintettel határozta el dr. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter úr, hogy Széchenyi István első tiszai útjának 100 éves évfordulóján, 1933. év augusztus végén — a Legnagyobb Magyarnak múlhatatlan érdemeiről egyidejűleg kegyelettel megemlékezve — ünnepi keretekben rendezze meg a Tisza tokaj—szegedi szakaszának beutazását. Célja az volt, hogy a tiszai víziút jobb kihasználása érdekében szükséges teendőkről, a viszonyoknak a helyszínén való tanulmányozása során, a tiszamenti ipari, kereskedelmi és gazdaérdekeltségekkel, képviselőkkel, felsőházi tagokkal, hatóságokkal és szakkörökkel megbeszélést folytasson. Ezen a tanulmányúton a földmívelésügyi miniszter bemutatta a meghívottaknak, hogy az ország a Tiszán 100 év alatt milyen munkálatokat végzett, rámutatott ezeknek hasznára és eredményére, és feltárva a jelenlegi helyzetet, felhívta az illetékes körök figyelmét a még szükséges hátralevő teendőkre, a Tiszavidék legégetőbb és országos jelentőségű vízügyi problémájának részletkérdéseire. A Tiszán végzett munkálatok történetét, azok gazdasági jelentőségét, a kérdés mai állását, valamint a jövőben elvégzendő munkálatokat Sajó Elemér miniszteri tanácsos, a földmívelésügyi minisztérium vízügyi műszaki csoportjának vezetője, a hajó fedélzetén tartott előadás során ismertette, bemutatva az előzőkben közölt adatokat, rajzokat és grafikonokat. * A gróf Széchenyi István emlékére rendezett 1933. évi tiszai tanulmányútnak — mint a vizek hasznosításának elkövetkező korszakában végzendő vízimunká-