Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - I. Lampl Hugó: Gróf Széchenyi István emlékhajóút a Tiszán

20 (1. a 12. számú rajzot), de ha a víziutakat vizsgáljuk (1. 13. számú rajzot), akkor csak egy jövőbeli víziúthálózat két, még csonkán álló főerét, a Dunát és a Tiszát látjuk hazánk térképén, amely az ország jelenlegi határain belül nincs is egymással összekötve. E téren tehát még sok a tennivaló ! Yíziúthálózatunk fejlesztésének, illetőleg a másik két főközlekedési úthálózattal, a közúttal és vasúttal való harmonikus víziúthálózat kiépítésének és az olcsóbb tömegszállítási lehetőség megteremtésének szüksége mindjobban kidomborodik és országos érdekből előtérbe nyomul. Az ország természetes vízfolyásainak és különösen a Tisza és mellékfolyóinak természetadta előnyös elrendeződése a mostani és a Nagymagyarország szempontjából is megfelelő és előnyös víziúthálózat kiépítésének lehetőségét rejti magában (1. a 14. számú rajzot). A II. számú kimutatásban összefoglaltuk a trianoni Magyarország jelenlegi víziúthálózatának hosszát és a szabályozással, illetőleg csatornázással majdan kiépíthető kerettervbe tartozó víziutak hosszát. A Dunának és mellékfolyóinak jelenleg hajózható hossza 645 km Csatornázással hajózhatóvá tehető a Dunán (a tervezett Duna—Tisza csatornának a dunai oldalra eső felét is beleértve) további 355 „ Összesen 1000 km A Tiszának a jugoszláv határtól Tokajig és mellékfolyóinak a csonkaország határain belül, ± 0 víz feletti vízállásnál jelenleg is hajózható hossza kereken 469 ,, A Tokaj—Vásárosnamény-i folyószakasz szabályozásával és a kisesésû mellékfolyóknak csatornázásával alkalmas módon való hajózhatóvá tétele után (a tervezett Duna—Tisza csatorna tiszai oldalra eső hosszát is beleértve) további 1017 ,, Összesen 1486 km A Duna és a Tisza vízrendszerébe esően tehát a jövőben összesen kereken 2500 km hosszú víziúthálózat építhető ki. És ha majdan mindezek a munkálatok elvégeztetnek, csak akkor fogjuk Németország és Franciaország jelenlegi közlekedési viszonyainak fejlettségi színvonalát elérni, amint az az I. sz. kimutatásból kitűnik. Ez a jövőbeli víziúthálózat természetesen csak fokozatosan építhető ki és még igen sok időt igényel, amíg ezt a keretet sikerül kitölteni. Ez az a keretterv, amelybe a legközelebbi jövő racionális programmját be kell illeszteni. Az ország mai pénzügyi és gazdasági helyzetében ebből a programmból csak a legszükségesebb és lehetőleg kevés költséget igénylő munkákat szabad megvalósítani, melyek a legrövidebb idő alatt aránylag a legnagyobb gazdasági hasznot biztosítják. A síkvidékű Alföld csekély esésű folyóinak szabályozással, vagy csatornázással való hajózhatóvá tétele aránylag kis költséget igényel. Ezért a Tiszavölgy