Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - I. Lampl Hugó: Gróf Széchenyi István emlékhajóút a Tiszán

17 A vizek megfékezésének munkája nemsokára készen lesz és elérkezett az új kornak kezdete, a vizek hasznosításának időszaka, vagyis a vizeknek a gazdasági -élet szolgálatába való állítása. Becsüljük meg és használjuk ki a természetnyujtotta kincseket, melyek folyóvizeinkben rejlenek, közgazdaságunk fellendítésére, kultúránk emelésére. Használjuk fel folyóinkat elsősorban közlekedési hálózatunk fejlesztésére. Az államok közgazdasági életében a nyersanyagok és termények szükségszerű szállításánál és kicserélésénél a közlekedési eszközöknek nagy szerepük van. 9. sz. grafikon. A közgazdaság erőteljesen csak olyan országban fejlődhetik, ahol a főközlekedő eszközök : a közút, a vasút és a víziút megfelelő arányban kiépítve, szervesen egymást kiegészítve szolgálják a mezőgazdaságot, a kereskedelmet és az ipart. Ha az Európa síkvidékű országainak víziúthálózatát feltüntető átnézeti térképet (lásd 10. sz. rajzot) vizsgáljuk, élesen szembetűnik, hogy a víziútak kiépítése tekintetében a nyugati államok mögött mennyire elmaradtunk. A kisméretű rajzot beszédesen magyarázza az I. sz. kimutatás. (L. mindkettőt a 21. oldalon.) A trianoni csonkaország közlekedési úthálózatát feltüntető térképcsoport (11—13. számú rajzok) világosan mutatja jelenlegi víziutainknak a közútakkal és vasutakkal szemben való aránytalanságát. (L. 18. és 19. oldalon.) Gondos előrelátással és céltudatos vonalvezetéssel kiépített vasúthálózatunk megfelelő sűrűségét tekintve (1. all. számú rajzot) megállapíthatjuk, hogy e téren már csak kisebb kiegészítő munkára van szükség. Eddig kiépített, auto-közlekedésre alkalmas közutaink is — bár e tekintetben a hasznos fejlesztés lehetősége •és szükségessége majdnem korlátlan — aránylag már sűrűn hálózzák be az országot, Vízügyi Közlemények, 2