Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - XIII. Könyvismertetés

258 növelhető.) Az állam a főbb építmények építésével (tárolók stb.) és pénzbeli segéllyel támogatta Valencia népét. A spanyol földmíveslakosság 80%-a saját földjén gazdálkodik, a terület 37%-án, főkép a nagybirtokon, bérgazdálkodás folyik. A kisbérlet kétféle : a) örök- vagy három nemzedékre szóló bérlet: ,,foro" és b) „rabassa morta", 50 éves, főkép a szőlőtermő vidéken. A hosszú bérlet lehetővé teszi a költséges talajjavítás berendezését. Nehéz kérdés a távozó bérlő kártalanítása. A növekedő lakosság igényeit telepítéssel elégítik ki. A telepítési tevékenység Aragoniai Ferdinánd uralkodása alatt 1474-ben kezdődött s 1907-ben, az akkori igényeknek megfelelően tették rendszeressé. A köztársaság 1932-ben új telepítési törvényt hozott, amely az Agrárreform Intézet útján 300,000 család között 3 millió hektár területet osztott ki. A telepítés vezérlő gondolatai : A mezőgazdaság hozamának növelése érdekében a felosztandó terület helyes mégválasztása, annak megfelelő (konyhakerti, tejgazdasági stb.) célra való kijelölése. Erdők kellő mennyiségben való megtartása. A szükséges mezőgazdasági iparok (malom, fűrésztelep, szeszfőzde stb. ) teremtése. A telepes képességeinek megvizsgálása és alkalmas helyen való felhasználása. Minden nagyobb területen tudományos kísérleti telep létesítése. Mindez azonban csak a most folyó gazdasági világháború után járhat eredménnyel. Az elzárkózás elvével szemben mielőbb meg kell alkotni az egészséges és normális nemzetközi árúcsere törvényeit, mert minden késedelem a mai nemzedéknek a jövővel szemben való súlyos mulasztása. Fas Leó. Prof. dr. H. H. Wundsch : Der See als Lebensraum für die Fischwelt. ( A tó mint halasvíz.) 32 oldal, 15 ábra. Közlemény a Preuss. Landesanstalt f. Wasser-, Bodenund Lufthygiene : Kleine Mitteilungen. 9. évf. 1—6. számából, 148 oldal. Berlin—

Dahlem, 1933. A berlin—dahlemi porosz víz-, talaj- és levegőegészségügyi intézet rendeltetése a vízellátás, az ivó- és üzemi vizek tisztításának, a házi és ipari szennyvizek levezetésének és tisztításának, végül a talaj és a levegő tisztántartásának a tanulmányozása és az ezzel kapcsolatos szakértői és irányító szolgálat ellátása. Az intézet kiadásában megjelenő Kisebb Közlemények c. folyóirat közli dr. Wundsch professzornak a németországi tavakat halászati, illetve halélettani szempontból ismertető cikkét : Németországnak halászatilag jelentőséggel bíró édesvizű tavai 11500 ezer ha kiterjedésűek. Ebből 55% a tulajdonképeni édesvizű tó, de idetartoznak azok a tengeröblök (Stettiner, Frischer u. Kiirischer-Haff), melyeknek vize ihatatlan ugyan, de halállományuk teljesen édesvízi jellegű. Azután a „See" és „Teich" fogalmát tisztázza a szerző. Egyik felfogás szerint a kiterjedésben van a különbség, bár ez egészen határozatlan megállapítás, mert a vízszegény nyugati részeken már See-nek neveznek oly vízfelületet is, amely Keleten még ugyancsak „Teich"-nek számít. Forel már limnológiai megkülönböztetést tesz és azt mondja, hogy „See" mindazon belföldi állóvíz, amelyben jelentékeny mélység vagy hiányos fényáteresztés miatt meg lehet különböztetni a növényzettel benőtt parti zónát a növényzettől mentes, főleg ásványi lerakodású fenékzónától. Ha pedig nemcsak a partokon, hanem a fenéken is magasabbrendű vízinövényzet tenyészik, akkor az már „Teich". Technikai éretlemben pedig halastón az olyan zárt vízfelületet értjük, amely mesterséges művekkel leereszthető, vagy a víz felduzzasztható beime. A folyóvizek halállománya egy-egy szakaszon belül változó, mert a hal vándorol bennük. Zárt tavakban azonban állandó gazdasági egységet alkot, azért azokban a temészetes életfeltételeknek céltudatosan való befolyásolása sokkal nagyobb mérvben lehetséges. Biológiai előnye is van a tavaknak a folyókkal szemben : A tápanyag sokkal nagyobb mennyiségben képződik bennük, míg a folyók azt inkább a környezetről bejutó anyagokból merítik. A tavaknál fontos szerepet játszik a mélység, amely a halállomány fajtaságára is befolyással van, sőt a tómedernek a partoktól, illetve a felszíntől a fenék felé biotópikus tagozódása van. A tó ásványi ősanyagából táplálkozik annak növényvilága, amely viszont az alsóbbrendű állatvilágnak tápláléka. Ez utóbbinál is megkülönböztetést teszünk a parti és fenék-