Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - XII. Pogonyi György: Az újpesti állami kikötő zsiliphídja
244 teljes hossza pedig konzolvégtől konzolvégig 13-33 m. A hídpálya szélessége 4-80 m, a kétoldali gyalogjáró egyenként 0-75 m. A pillérekben 2 darab egyenként 0-95/ 0-95 m négyszögalakú nyílás készült, amelyen a vízvezetéki nyomócsövek haladnak át. Ezzel a megoldással az Ister-művek csöveihez nem nyúltunk hozzá és a régi állapoton semmit sem változtattunk. A hídpályát 4 darab 0-24/0-96 méretű főtartó hordja. A főtartókon nyugszik a 0-16 m vastagságú vasbetonlemez. A gyalogjárólemezek ugyancsak 0-16 m vastagságúak. Ezek konzolszerűen vannak kiképezve. A főtartók és lemezek vasalásai gőzeketerhelésnek megfelelő méretűek, s előbbiek a pillérek felső részén készült vasalt rétegre fekszenek. A vasalást itt is azért készítettük, hogy a terhelés egyenletesen jusson a pillérekre, s mert tekintettel kellett lenni az azokban a vízvezetéki nyomócsövek részére meghagyott nyílások üregére. A főtartók a pillérekre elhelyezett kétsoros és mozgósarut helyettesítő kátránylemezeken nyugszanak, melyen könnyen dilatálhatnak. A pályalemez kétszeres — bitumenbe helyezett — vászonnal és ezen 4 cm vastagságú védőbetonnal van szigetelve. A védőbetonon van a 3 cm vastagságú homokos kavicsréteg, efelett pedig a 10/10 cm-es, bitumennel kiöntött kis kockakőburkolat. A híd és a zsilip ellenfalai között mindkét oldalon 5 cm-es terjeszkedési hézag van. A hézag 2 darab, a pályalemezbe és a felfalazott régi zsilipellenfalakba karmokkal bekötött 16. számú ,,U"-vasból van megcsinálva. Ezeken a vasakon fekszik a befedő 250/20 mm-es vaslemez. A főtartók keresztirányban a két végen, a pillérfelfekvéseknél és középen még fióktartókkal össze vannak kötve. A gyalogjárók 15 cm-rel magasabban vannak, mint a hídpálya. Recés felülettel s a terjeszkedő hézag felett recés vaslemezzel vannak ellátva. A korlát szögvasból készült. A főtartók, gyalogjárólemezek és pillérek látható felületei 1 : 2 arányú portlandcementhabarcssimítást kaptak, míg a nem látható felületek cementlével egyszerűen le vannak meszelve. A zsilip ellenfalait 1-7 m magasságig fel kellett újból falazni. A falazat 200 kg/m 3 portlandcementes betonból készült. Ugyanígy készültek a kőkúpok csatlakozása végett a szárnyfalak is, melyek az ellenfalakhoz még ferde irányban horgonyvasakkal össze vannak kötve. A csatlakozó kőkúpok 50 cm vastagságúak és betonba vannak rakva. Azért ilyen vastagok, mert a szárnyfalak rövidek és így a kúpok meredekebbek, mint normális körülmények között. A kőkúpok átmeneti rézsüvei csatlakoznak az útpálya 1 : 2 oldalrézsüjéhez. A hídpályának hossz- és keresztirányban 5—10 cm lejtése van, a lefolyó vizeket pedig a lemezbe elhelyezett 4 darab 40 mm átmérőjű nyelőcső vezeti a híd alá. A hídhoz csatlakoznak a hozzájáró utak, melyek árvíz fölé nyúló koronával vannak építve. Ezek az északi oldalon a Zsihp-utcába, a déli oldalon pedig Szigetiút magasan fekvő árvízfölötti részébe csatlakoznak. Az útburkolat dunabogdányi kőből épült makadámút, a mentett oldal felé való eséssel. Víztelenítés a mentett oldalon lévő, kőburkolattal ellátott árokkal van megoldva, mely a vizet a zsilip utócsatornájába vezeti le. A vállalkozó a munkát 1932 október 3-án kezdette meg. A vasbetonmunkákat 6 hetes fagynélküli idő után zsaluzta ki. 1932 december 14-én megtartottuk a 12 tonnás gőzhengerrel és 5 tonna súlyú kocka-kőrakattal végzett próbaterhelést. A terhelést a főtartók fölé, az átalánynyomatékmaximumnak megfelelő helyzetben alkalmaztuk. Sem a főtakarókra alul elhelyezett tolókákon, sem pedig az időközben végzett lejtezési eredményeken változás nem volt.