Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - XI. Gubányi Károly: Az öntözésekkel kapcsolatban létesített vízerőtelepek gazdasági jelentősége az Egyesült Államokban

240 költségekhez az öntözőgazdák egyetlen dollárral sem járultak hozzá. Később a művek kihasználásánál a gazdák az évi törlesztéseket is jórészt nem a farmok jövedelméből, hanem az energia értékesítéséből fedezték. Mindezek mellett az ily szerencsés öntözőtársulatok mégis rendszerint azt követelik, hogy az építési tőke letörlesztése után az energiatelepek is tulajdonukba menjenek át. Miután a múltban ezt a kérdést az engedélyezési eljárás folyamán nem mérlegelték előre és ebben az irányban szabatos előleges megállapodások nem is történtek, az utólagosan történt elbírálásoknál az ügy több esetben úgy dőlt el, hogy az öntözőművekkel együtt létesült elektromos művek a törlesztések megtörténte után tényleg az öntözőgazdák tulajdonába mentek át. A legújabban létesülő vízműveknél a jogi kérdéseket már előre úgy szabályozzák, hogy a duzzasztómű és erőtelep költségeinek megtérülése után ezen művek későbbi tiszta jövedelme mind a Bureau of Reclamation pénztárát illeti. Eme újabban kialakult jogi felfogás alapján az Államszövetség kongresszusa az engedélyezendő vízműveknél már több esetben előre tisztázta a vízerőtelepekre vonatkozó tulajdonjogi kérdéseket és ha ezek az elvek a jövőben állandósulnak, — a vízrendezés és talajjavító munkálatok alapjaihoz, tehát a reklamációs alapokhoz — a legjelentékenyebb pénzügyi hozzájárulást az elektromos erőtelepek jövedelmei fogják szolgáltatni. Mindez tehát a jövőben az öntözőművek létesítésénél gyökeres változást fog jelenteni. Eddig az erőtelepek szerepe főleg csak az volt, hogy az építés és az üzem olcsóságához járuljon hozzá. Most ellenben, minden olyan esetben, amikor az elektromos erőforrások későbbi tágabbkörű hasznosítására van kilátás, a telepeket már eleve kikapcsolják az öntözőrendszerek általános keretéből és a gazdák ezek költségeinek viseléséhez később sem járulnak hozzá. Az öntözőtársulatok mindamellett, már csatornahálózatuk létesítése folyamán, nagy segítségben részesülnek az olcsón kapott világító- és hajtóenergia révén, amit a gazdasági üzemekben igen előnyösen alkalmazhatnak. * A Colorado-folyó medrében most épülő legnagyobb ilyenfajta mű a Hoover-gát és energiatelep, bár az öntözéseket is szolgálja, emellett az alsó folyószakaszmenti imperial-valleybeli öntözőrendszer árvízvédelmét is eszközli és egyúttal a losangelesi nagy, új vízvezeték vizének emeléséhez fogja szolgáltatni a hatalmas energia szükségletet. Pontos előleges számítások alapján megállapították, hogy a vízerőtelep az üzembehelyezését követő 50 év leforgása alatt 375-5 millió dollárt fog jövedelmezni. Ez az összeg fedezi a gát és az áramfejlesztőtelep összes építési költségeit, azok 4%-os kamatjával együtt. Ezenkívül Arizona és Nevada-államok adók fejében 62-5 millió dollárban részesülnek belőle, a reklamációs alapok pedig ezúton 67 millió dollárral fognak gyarapodni. Egy másik nagyobbszabású új tervnél a Columbia-folyó völgyében létesülő öntöző- és vízerőműveknél azok pénzügyi megalapozása szintén azon a számításon alapszik, hogy a vízerőtelepek az egész rendszer minden egyéb költségeit is meg fogják keresni. Itt az öntözőgazdák az erőtelepek üzemi és törlesztési költségeiből teljesen ki vannak kapcsolva. Hogy aztán 50 év múlva, ha az építési költségek már mind letörlesztődtek, a további jövedelmek kit fognak illetni, az egyelőre eldöntetlen marad.