Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

21 mint a kísérlet kezdetén. Viszont az JD-sík alatti oldatoszlop egyenletessége nem változott meg, mert az egyforma szemek egyenlő sebességgel mozogva, egyenlő utakat tettek meg, s így a folyadékoszlopból alul kilépő D-szemesét a felül belépő pótolja. Ugyanez fennáll az összes D-nél kisebb szemcsékre is, tehát AB-síkmetszetnél a T-idö eltelte után ugyanaz az oldat-egyenletesség fog fennállni, mint a kísérlet kezdetén és pedig természetesen csak a D-nél kisebb szemcsékre vonatkozólag. 5. ábra. A hidrométeres mérés vázlata. 6. ábra. A hidrométer-leolvasás. На a folyaelékba helyezett hidrométer (denziméter) súlypontja éppen Я-mélységben van, úgy annak csövén leolvasott ст-sûrûség az oldat azt a sűrűségét adja meg, amelyet a D-nél kisebb szemcsék sűrűsége (koncentrációja) éppen meghatároz. Minthogy ez a 0-sűrűség matematikailag meghatározható, a denziméter leolvasásából és a most feliraneló egyenletből tetszőleges D-nél kisebb szemcsék százalékos súlya kiszámítható. Legyen a D-nél kisebb szemcsék súlya összesen : W (g), F legyen az egész oldatnak térfogata köbcentiméterekben (rendesen 1000 cm

3), úgy a //-mélységben lévő egységnyi térfogatban van — súlyú szilárelanvag. Legyen továbbá ennek г ' w fajsúlya s (gr/cm

3), akkor az előbbi egységnyi oldatban lévő anyag térfogata : Legyen végül t° hőmérsék mellett a folyadék fajsúlya : b

t, úgy az egységnyi térfogatú oldatban lévő tiszta folyadék térfogata : — sf)^

1' úgyhogy a folyadék átlagos sűrűsége H mélységben : W ( W \ W s

—bt = ~F \ sF J = V 7-