Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

17 Sokkal gyorsabbak azok az eljárások, amelyeket gyűjtő névvel : ,,egyidejű •szedimentáció" néven említhetünk s amelyeknek közös jellemvonása, hogy az oldatnak időben változó sürüségváltozását mérjük. Ilyen eljárás a Wiegner-féle (3.) és a legújabbak közé tartozik az ú. n. hydrométeres eljárás, mely a változó oldatsűrűséget méri. A kezdeményezés érdeme Prof. V. M. Goldschmiedt és I. Grennessé, de gyakorlatilag helyes irányba fejlesztette ezt az elvet Prof. Bouyoucos (4.), aki számos közleményében ismertette már a kb. 15 percre redukálható eljárását. A folyadékban történő süllyedés sebessége (v) és a gömbalakúnak képzelt szemcse átmérője (D) között az ú. n. Stokes-törvény teremt összefüggést. Ennek a törvénynek alkalmazása előtt bizonyos fontos meggondolásokat kell ^lőrebocsátanunk. szenese ÁTMÉRŐ Dmm 2. ábra. A szemcse alakjának befolyása az eloszlási görbére. A Stokes-féle tétel gömbalakú szemcsére igaz. Minthogy pedig a talajt alkotó szemcsék korántsem gömbök, kérdés, mennyire fogja ez az alaki eltérés a Stokestörvényt befolyásolni? Mikroszkopikus mérések igazolták, hogy az éles, szabálytalan tű-alakú, valamint pikkelyszerű részek süllyedési sebessége meglehetősen eltér attól a sebességtől, amelyet a Stokes formula állapít meg, úgyhogy pl. 0-02 mm méretű lapos iszapszemcse méretére a Stokes-törvényből számítva 0-05 mm-t is kaphatunk. A 2. sz. ábrán látható két görbe közül az egyik a Stokes-törvény alapján hidrométeres eljárással, a másik mikroszkopikus le mérés útján vétetett fel. Amíg a flint pornál (igen szabálytalan éles szemcsék) az eltérés igen csekély, •addig a lapos csillámpikkelyeknél az eltérés már lényegesen nagyobb. Éppen ezért sohasem szabad szem elől téveszteni a nedves mechanikai eljárás •eredményeinek kritikáját. A Stokes-törvény alapján kapott szemcseátmérő csak közel, gömb vagy polyéder, általában igen zömök alaknál tényleges méret, más szemcseformánál csak ú. n. aequivalens (egyenértékű) átmérő, amely annak a képzelt szemlének átmérőjét jelenti, mely ugyanabból az anyagból van és ugyanolyan sebességgel süllyed a folyadékban, mint a vizsgált szemcse. Természetesen az egyenértékű szemcseО Vízügyi Közlemények. *