Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

166 annak kell a befektetést, vagy annak egy részét előteremtenie, akinek földje a vízkárok miatt kevésbbé termő, vagy esetleg terméketlen. Ez a helyzet hozza magával, hogy a legtöbb munkálatot csak tetemes állami támogatás mellett lehet végrehajtani, azonban az érdekeltség sokszor még így sem tudja a költségeket előteremteni s a munkákat a tervtől eltérőleg csökkentett költséggel építik meg. * Még néhány sorban azokról akarok megemlékezni, akik a leírt munkálatokat műszaki tevékenységükkel elősegítették. A mérnöki munkák alkotóját és végrehajtóját az utókor legtöbbször elfelejti, pedig sok mérnöki munka szellemi tervezője érdemelné meg a hálás megemlékezést, még akkor is, ha talán a végzett munka nem is tartozik a nagyszabásúak sorába, mert a munka jóságát az eredmény igazolja, ez pedig kisebb arányúnál is bekö vetkezhetik. Ennek igazolására bemutatjuk a Gönci-patak szabályozásánál elért állapotot. (22. kép.) A hordalékos patak Gönc község főutcáját öntötte el és hordalékkal töltötte fel. Ez évről-évre megismétlődött. A rendezés a község képét megváltoztatta s eltekintve az árvízi károk megszüntetésétől, módott adott a patak partján levő területek rendezésére (feltöltés, fásítás és parkírozás) és a főutca további fejlődésére. A Hernád-völgy vízrendezésénél közreműködők közül említést érdemel : Udránszky József és Rohringer Sándor, a kassai m. kir. kultúrmérnöki hivatal volt főnökei, majd a jogutód miskolci hivatalnál : É. Ujváry Dezső és Hegedűs Kálmán. A mérnökök közül a vízrendezés ügyében végzett munkásságával említésre méltó : Rosenauer Lajos, Jankó Miklós, Czitó Ferenc és Baranyay Miklós, ak'k mind Kassán, a világháború előtti években működtek. A háború utáni időkben a kassai, majd miskolci hivatalnál e sorok írója és Serf Egyed dolgoztak a Hernád-völgy vízrendezésének megvalósításán s nem rajtuk múlt, hogy a teljes befejezést még máig sem я'került elérni.