Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése
126 A munkálat költsége 95,341-82 forintban volt előirányozva. Hiába volt készen a terv, a munkálat végrehajtása csak nem indult meg. Az 1885. évi XXIII. t.-c. 40. §-a alapján a munkálatot — mint részben új meder kiépítését — nem lehetett hatósági úton elrendelni, arra pedig az érdekeltség nem vállalkozott, hogy a munkálatot kérelmezze. Ezzel a dolog különben sem jutott volna közelebb a megoldáshoz, mert az engedélyezett munkálatok végrehajtása nem kötelező. Körülbelül egy évtized múlva — 1907-ben — a kassai m. kir. kultúrmérnöki hivatal újabb tervet dolgozott ki. (398/1907. sz. a.) Ez az újabb terv változatlanul megtartja a 35 m 3-es vízmennyiséget, a mederszelvényt és a vonalvezetést. Eltérés csupán a műtárgyaknál látható. A hidak itt ugyanis vasbetonszerkezetűek, a bujtató pedig a malomcsatornát vezeti el a Vadászpatak alatt. A vasbetonhidak tervét dr. Zielinski Szilárd műegyetemi magántanár készítette. Háromnyilású hidak összesen 18-0 m nyílással, a középen vasbetonjáromként kiképezett alátámasztással. A hidak tervét az 5. ábra mutatja. A keresztezési műnél az első tervezés felfogásától eltérés történt, amiben része lehetett a Kishernád—Bársonyos Malomtársulat vízművei ügyében időközben tartott engedélyezési eljárásnak is, amelynek során elvként mondták ki, hogy a patak vizét a malomcsatornáétól elkülönítve kell a Hernádba vezetni. A bujtató lényegében 4 darab 1-0 m belső méretű kovácsoltvas-csőből áll,, melyek páronként egy-egy 60 centiméter vastagságú betonalapon nyugszanak, a Vadász-patak alatti részen pedig teljesen betonba vannak foglalva. A csövek vége 90° alatt van felhajlítva és hosszúságuk 27-0 méter. A bujtató 6-40 x 3-90 méter méretű előaknája egy pillérrel két részre van osztva, melynek hornyaiban elhelyezett pallókkal a nyílások teljesen elzárhatók. Valamivel kisebbméretű, de hasonló elrendezésű akna van a bujtató alsó végénél is. A tervezett elrendezés a 6. és 7. ábrákon látható. A terv a bujtatót egy árapasztó- és osztóművel egészíti ki, mely a szikszói malom alatt lévő régi árapasztócsatorna felső végénél 2-00 méter széles koronával vezette volna le a fölösleges vizeket. Az árapasztóval kapcsolatos osztómű pedig a Bársonyos-csatornába beépítve 6-80 méter szélességű és 1-00 méter magas nyiláson engedte át a csatorna vizét. A terv a belvizek átvezetésére 6 darab, 0-50 méter belsőméretű csőzsilipet, egy csőáteresztőt és a Vadász-patak torkolatánál a Hernád jobbpartján felfelé 25 méter, lefelé 50 méter hosszban kétsoros rőzsehenger partbiztosítást és a torkolat alatti fenékbiztosítást irányzott elő. A munkálat összes költségét 150.000 koronában állapították meg. Ennek fedezésére 60.000 К állami segély és Szikszó község 30.000 К hozzájárulása szolgált, míg a fenmaradó 60.000 К a 3093% kat. holdat kitevő érdekeltséget terhelte volna. Úgylátszik az érdekeltség ezt a holdanként mintegy 20 K-t kitevő költséget is sokalta. Legalább is erre mutat az, hogy a kassai hivatal 1910-ben 2038. szám alatt ismét újabb tervet dolgozott ki, amely azonban már csak 110.000 К költséget tüntetett fel. Ez az utóbbi terv a költségeket azzal igyekezett apasztani, hogy az árvízmennyiséget másodpercenkénti 26 m 3-re szállította le, azonkívül a patakban levezetendő vízoszlopot 2-30 m-ről 2-80 m-re emelte, ami a földmunkamennyiség és a
