Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

122 A patak árvizére nézve többféle számítás történt s azonkívül a kassai államépítészeti hivatal részéről Franyó Mihály kir. mérnök 1878-ban mérés útján állapította meg azt és másodpercenként 34-3 m

3-nek (166 l/km

2) találta. A rendezés első tervezésénél 1898-ban a legnagyobb árvizet a mérési adatnak megfelelően 35 m

3/mp-nek vették és ezt a mennyiséget a következő feltevések alapján történt számítással ellenőrizték. Megállapították, hogy a vidéken átlagban 8 mm-es 24 órai csapadék fordul elő. Ennek lefolyása beszivárgás nélkül 19-11 m

2 közepes árvizet ad. Feltételezték továbbá, hogy a fenti árvízhez egy 50 km

2-t meg nem haladó kiterjedésű, 2 órás tartamú, 30 mm-es zápor vízhozamánya járul, amely 72 órai lefolyásnál 8-68 m

3 átlagos vízmennyiséget jelent. Az árvíz tetőzésekor azonban ennek kétszerese várható s így a patak tetőző árvíznél 19-11+2x8-68=36-47 m

3 másodpercenkénti vízmennyiséget kaptak, ami megerősítette a 35 m

3-es víz meny nyiség helyességét. A későbbi tervezéseknél — 1910-ben — a fenti számításban túlzott biztonságot láttak, s ezért alacsonyabb értékkel számoltak. A 8 mm-es állandó esőt csak 60%-os lefolyással vették számításba, ami 10 m

3-es közepes árvizet jelent. A 2 órai 30 mm-es zápor 50 km

2-re mérsékelt kiterjedését azonban megtartották. Ez a feltevés 70%-os lefolyási tényezővel és három napi késleltetéssel 8-0 m

3 vízhozamányt jelent, aminek tetőzésnél a kétszeresét vették figyelembe. így a legnagyobb árvizet 10-0+2 X 8-0—26-0 m

3-nek állapították meg és a patakrendezés kivitele erre a vízmennyiségre is történt. Ha mérlegeljük azt a pontosságot, amelyet az 1878-ban végzett közvetlen mérésnél elérhettek, akkor az így talált 34-3 m

3 csökkentése nem látszik indokolatlannak, mindamellett az elkövetett mérési hiba kevesebb lehetett, mint amennyit a tervezésnél számbavett 8-3 m

3-es vízmennyiség jelent. Ha a Hernádvölgy vízgyűjtőjén jól megfelelő Iszkowsky-féle képlet alapján számítjuk az árvíz mennyiségét, akkor a IV. 1. kategóriának megfelelő 0 035-ös tényező és évi 600 mm-es csapadék mellett a Q=0-035 X 6-85x 0-60 X 206-40=29-69 m

3-nek adódik ki. Ez kereken 30 m

3-es legnagyobb árvizet ad, ami az 1878. évi közvetlen mérésnél feltehető 10—-12%-os hiba számbavételével megfelelőnek is látszik. Mindamellett a tapasztalat eddig azt mutatta, hogy a 26-0 m

3-es árvízre méretezett meder a vizet kiöntés nélkül levezeti és a 3—4 m

3-re becsülhető többlet árvíz a kétoldali padkával kiképezett mederben 8—10 centiméteres vízszín emelkedéssel lefolyik, amit a kétoldali töltések biztonsága megenged. Általában nem követünk el hibát, ha a tervezésnél valamely patak számított legnagyobb árvizét 10—15%-kal csökkentjük és a mederszélvényt az utóbbi vízmennyiségre készttjük. A tervszerinti szelvényterület az oldallejtők beomlása, vagy a fenék kimélyülése következtében rendszerint megnövekedik úgy, hogy végeredményben az árvíz csak pár centiméterrel emelkedik. Ahol belsőségek védelme, vagy más ok miatt a csökkentés aggályos volna, ott természetesen a legnagyobb