Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

120 bukóval történik s így az egyharmad arány eléggé pontos. Ha levonásba is hozzuk a malomcsatorna vizéből a mellékpatakok 0-15—0-20 m

3-es nyári vízhozamányát, a fennmaradó 1-3—l-35m

3-es víz háromszorosa megadja a hidasnémetii legkisebb víznek jelzett 4-0 m

3-t. Eszerint a ténylegesen mért 1-3 m

3-es kisvízzel szemben Hernádménetinél a mederben 2-6—2-7 m

3-nek kellett volna lennie. Az eltérés magyarázatát a gibárti és felsődobszai vízierőtelep kezelésében találjuk meg. Ezek a 16—18 m

3 vízre épült turbinatelepek részére a 2-5—3-0 m

3-es üzemvíz kevés és ilyenkor a nap legnagyobb részében a felső víz tartalékolásával gyűjtik a vizet az esti órák üzeméhez. A minden valószínűség szerint délelőtt vagy kora délután történt mérésnél hiányzó vízmennyiség valószínűleg valamelyik vízierőtelep tárolásánál volt visszatartva. Ezért a hernádnémetii vízmércére megállapított legkisebb vízmennyiségeket csak megfelelő helyesbítéssel fogadhatjuk el a Hernád-folyó alsó szakaszának jellemzésére. Ellentmondást találunk a nagyvizek tekintetében is. A hernádnémetii vízmércénél lefolyó legnagyobb árvíz a korábbi adatok szerint 370, az újabbak szerint 405 m

3. Vagyis kisebb, illetve ugyanannyi, mint a felső vízmércénél megállapított vízmennyiség. Ez azonban megérthető, mert a hidasnémetii tetőző árvízből mintegy 60 m

3 kerül kiöntésre a vizsoly—felsőmérai szakaszon s ennek a vízmennyiségnek egyrésze a Kishernád—Bársonyos-csatorna útján csak Hernádnémeti alatt kerül vissza a folyóba. Az árvíz többi része a „hernádbüdi mellékág" útján ugyan még Hernádnémeti felett jut vissza az anyamederbe, de már késleltetve és emiatt a tetőző árvizek után. Ezzel az állapottal szemben 1918 óta a Vadász-patak, 1928 óta pedig a Vasonca-patak már közvetlenül ömlik a Hernádba, s így ezek árvizei növelik a hernádnémetii vízmennyiséget. A felsőméra—vizsolyi alacsony partokon való kiöntéseknek parti töltéssel való megakadályozása részben már megtörtént, részben pedig folyamatban van. Bár a hidasnémetii vízmérce + 240—250 cm-nél magasabb árvizei ezután is ki fognak önteni, mindamellett e munkálatok befejezése után a hernádnémetii árvízmennyiségnek ismét növekednie kell, a Bélus- és a Garadnai-patakok tervbevett rendezése után pedig az előzőkben jelzett 450 m

3-es maximum várható. Az alsó szakaszon a növekedő árvízmennyiség hatására a Hernád-meder mélyülést mutat Viszont a hidasnémeti—gibárti szakaszon nem észlelhetünk számbavehető javulást, sőt a gibárti duzzasztómű hatása folytán az alsócéce— gibárti szakaszon feliszapolódás mutatkozik, ami összefüggésben állhat a már említett felsőméra—vizsolyi szakasz alacsony partjain kilépő árvizek megszaporodásával, illetve azzal a tapasztalattal, hogy az árvizek az utóbbi években alacsonyabb hidasnémetii vízállásoknál öntenek ki, mint a korábbi évtizedekben. Erre nézve azonban még nincs kellő számú észlelési adatunk. Mint az előadottakból látható, a Hernád még kellően be nem ágyazott medrű, vegyes vízjárású folyó. Az árvizek hatása folytán a meder fejlődése rohamosan történik, ami nemcsak a mederszelvény változásában, hanem a homorú partok gyors elmosásában és az erős zátonyképződésben is megnyilvánul. Ez magyarázza meg az érdekelt birtokosoknak a Hernád-folyó szabályozása iránt mindjobban megnyilatkozó óhaját, amelynek következtében a Hernád általános szabályozására vonatkozó tervek elkészítése is megkezdődött.