Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

117 vegyes vízjárású, amit a kis és nagy vizek 1/100 értékű arányszáma is eléggé jellemez. A folyón az árvizek emelkedése rohamos, aminek jellemzéseül megemlítjük, hogy a Hidasnémetinél levő vízmércén a vízállás 1931. évi március hó 1-től 2-áig 24 óra alatt 151 cm-t emelkedett, ami a 329 centiméteres vízjátéknak 46%-a. Az árvizek apadása már lassúbb, mert a folyót az erdős, átbocsátó vízgyűjtő földalatti vizei is táplálják. A folyó vízgyűjtőterülete a torkolatáig 5481 km

2 nagyságú. Jelentékenyebb mellékvizei megszállott területre esnek. Ezek : a Gölnicz-folyó 1148 km

2, a Svinkapatak 344 km

2, a Tárca-folyó 318 km

2 és az О sva 340 km

2 vízgyűjtőterülettel. Hazánkban jobboldalról : a Vadászpatak 206 km

2, а Vasonca-patak 88 km

2, a Béliis-patak 45 km

2 és a Garadnai-patak 37 km

2 nagyságú vízgyüjtőjű. A balparton csak a Gsenkő-patak (30 km

2) és a Gönci-patak (38 km

2) számbavehetőbb. Mivel a folyó a völgy baloldalán magaslatok aljában folyik, a mellékvizek itt jelentéktelenek, mert völgyük rövid és vízgyűjtőjük kicsiny. A folyó eddigi legalacsonyabb vízállását a Hidasnémeti községben levő vízmércén 1898 telén észlelték, —42 centiméteres jeges víznél. Nem jeges vizét a legalacsonyabban 1904-ben észlelték —23 centiméter leolvasással. Legmagasabb árvizét 1893-ban + 306 centiméternek találták. A 69-9 km-rel lejebb fekvő Hernádnémeti község mellett létező vízmércénél a vízjáték 40-5 cm. A legkisebb vízszín itt az 1885-ben észlelt — 25 cm-es, a legmagasabb 1888-ban + 380 cm-es vízállásnál volt. A vízmércékre vonatkozólag szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a Hernád mozgómedrű folyó és így a meder változásával a vízállások is változnak. Ezért a régi vízállások a folyó vízjárásának megítélésére már nem abszolút jellemzők. Azt hisszük, hogy a Hernád vízszinei a vízmércékhez képest sülyedést mutatnak. A hidasnémeti vízmércén a vízállások a régi, 1928-ban lebontott sokjármos fahíd eltűnése óta sülyedést mutatnak, mert a régi híd duzzasztó hatása és a meder felmagasodása megszűnt. Legalább erre lehet következtetni abból, hogy a folyó alsó szakaszán előálló árvízkárok most aránylag alacsonyabb vízállásoknál következnek be, mint régebben. A kérdést a Hernád felvételével kapcsolatos vízmennyiségmérések alapján kell közelebbről tanulmányozni. A Hernádnémetinél levő vízmérce vízállásai valószínűleg az 1913. és 1919. évi nagy árvizek hatására beállott medermélyülés folytán alacsonyabbak, mint a régebbiek. A folyó legnagyobb vízmennyiségét Hidasnémetinél különböző számításokkal 383, illetve 405 köbméterben állapították meg, míg a hernádszurdoki duzzasztóműnél észlelt árvízszintből 413 m

3 adódik ki. A három érték közepe kereken 400 m

3. A legkisebb víz 4 m

3-re száll alá. így a vízhozamnak arányszáma : 1/100. A Hidasnémetiben végzett vízmérések alapján a ,,0" feletti vízállások és az ezeknél lefolyásra kerülő vízmennyiségek összefüggése a következő : Q = 5-2 + 50-10 H + 27-74 № amiben H a mérceleolvasás méterben. Az 1913-ban észlelt kivételes nagyságú árvíznél (+302 cm vízállás) a fenti összefüggés szerint : 409-5 m

3 vízmennyiség került lefolyásra. A kifejezés hiánya, hogy a +150 centiméternél magasabb vízállásoknál vízmérés nem történt s azért