Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - II. Kenessey Béla: Beszédes József emlékezete
9 szekerek felügyelője, ami mellett már elemi iskolás korától kezdve nála kisebb és egykorú diákokat tanított. Az algimnázium elvégzése után a temesvári főgimnáziumba megy, ahol anyja kívánságának eleget téve, kispapnak áll be. Utóbbi minőségében kerül bele az egri érseki papnevelő intézetbe, de ott csakhamar ráeszmélt, hogy a papi pálya nem neki való. Ezért 1806 október 9-én saját kérelmére felmentették, ami után Pestre került és a filozófiai karra iratkozott be. Eközben volt nevelő a gróf Károlyi családnál. A filozófiával kapcsolatban elvégzi a mérnökiskolát is és ottan az utolsó szigorlatot az 1810/11. tanévben teszi 1е ф Ezután történt, hogy a Sióvölgy rendezését a Sárvíz rendezetlen volta miatt nem tudván folytatni, az 1811-ben megalakult sárvízi társaság akkori királyi bizosa : báró Podmaniczky József Beszédest a sárvízi munkálatoknál alkalmazta és Szekszárdra rendelte. Ottan megírt munkája alapján 1813-ban megszerzi a mérnöki oklevelet és még ugyanannak az évnek végén megválik alkalmazásától és elfoglalja a gróf Esterházy Károly-féle nagy uradalmak mérnöki állását. Utóbbi minőségében Tolna-, Veszprém-, Vas-, Komárom-, Nyitra- és Pozsony-vármegyékbcn, tehát mindenütt, ahol a grófnak csak birtoka volt, igen sok, ma is értékes és maradandó becsű munkát tervezett és végzett. Elkészítette egyben a Kaposszabályozás tervét is, hogy annak keresztülvitele után az uradalom Sió, Kapós és Sárvíz melletti mocsaras területei lecsapolhatok legyenek. A megakadt sárvízi munkálatokat folytatni kívánó társiilat 1817-btn főmérnökének választotta meg. Ekkor készítette el a Sárvíz rendezésére vonatkozó végleges tervét, amit 1819-ben fejezett be. Ennek a tervnek alapján hajtották azután tényleg végre a szabályozást. Ennek lényege az volt, hogy az értékes vízimalmok részére a völgy szélén külön csatornát ástak, a tulajdonképeni lecsapolócsatornát pedig a völgy közepén, a legmélyebb helyen építették meg. Ezt a munkát 1827-ben fejezte be. A csatornát József nádorról Nádor-csatornának nevezték el. Érdekes volt életében az 1827 és 1828-as év. Vasúti szolgálatot vállalt és a linz—budweisi vonal leopoldschlag—lestigi szakaszát ő tűzi ki, amiközben a vasút mentén a vízfolyások egész sorát szabályozza. Közben azonban még arra is került ideje, hogy 1826—28-ban keresztülvigye a Sió legelső szabátyozását is, aminek következtében a Zala völgyében 40.000 holdnyi terület vált hasznavehetővé. Később, 1835-ben befejezte saját tervei alapján a Kapós első szabályozását. De nemcsak a vízimérnöki munkásság területén dolgozott. 1819 januárjában megszerezte a szépművészeti és filozófiai doktorátust is. Ezzel a címével azonban sohasem élt. Állandó nagy elfoglaltsága mellett figyelemreméltó terveket készített az Ikva, a Gyöngyös szabályozására, a Fertőtó és a Hanság lecsapolására, sőt a Rába szabályozására is. Hasznos munkásságának elismerése volt, hogy az Akadémia 1831-ben levelező taggá, Arad-vármegye pedig táblabírájává választotta meg. 1832—40-ben megépítette a fehérkörösi József nádor malomcsatornát, közben pedig a Fehérkörös, Feketekörös, Csiger és Tőz szabályozását vezette, egyben tervet dolgozott ki a Hármaskörös, Ondova, Latorca, továbbá a Berzva szabályozására, utóbbi malomcsatornájának rendezésével együtt. Ugyancsak
