Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

115 dezett két alsó, a malomcsatorna kiöntései, illetve az emiatt emelt panaszok meg­szűntek. Ezért a vízrendezés ügyét az érdekeltség ma már kevésbé találja fontosnak, de azért a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatal az 1930—31. években elkészítette a még hátralévő két patak rendezésének tervét is, amikre a hatósági eljárás már folyamatban is van. így előreláthatólag, néhány éven belül, ezek végrehajtása is megtörténik, ami az alsó Hernád-völgy vízrendezését teljesen befejezetté fogja tenni. A baloldali mellékvizek egyrészt kisebbek, másrészt közvetlenül a Hernádba ömlenek s így árvizeik kevésbé károsak, mint a jobboldaliaké. Mindamellett részben ezek rendezése is megtörtént. A Gönczi-patak karbahozatala 1928—30-ban, a vele kapcsolatos Becsali-pataké pedig 1930-ban történt meg, úgy hogy a háború előtti években rendezett Csenkő-patakot is beleértve, a völgy baloldalán a vízrende­zést nagyjából befejezettnek tekinthetjük. Itt említjük meg, hogy a jobboldali kisebb mellékvizek (Novaji, Devecseri, Tofca-patakok és az Urhegyiárok) továbbra is a malomcsatornába ömlenek. Ezek összes árvize másodpercenként csak 10 m 3 és ezt a vízmennyiséget a malomcsatorna és két árapasztója kiöntés nélkül elvezeti, különösen, ha — mint történni szokott — nagy árvizek esetén a beeresztőzsilipet lezárják és a 3 m 3-nyi üzemvizet nem bocsát­ják a csatornába. II. A Hernádvölgy vízrajza. Mielőtt az egyes munkálatokat ismertetnők, célszerűnek találjuk a Hernád­völgy vízrajzának röviel vázolását, ami az egyes patakok rendezésének áttekintését fogja megkönnyíteni : A Hernád-folyó a Királyhegy észak-keleti oldalán ered. Útja keletnek fordul mert megkerüli a gömör—szepesi Érchegységet és csak Kassa felett fordul dél­délkeleti irányba. A folyó Sajóhidvég község alatt egyesül a Sajóval. (2. ábra.) Eredete 1000 то. A. /. magasságban van, torkolata pedig 102 m magasságú s így összes esése 898 méter. A folyó hossza 266 km, amelyből csonkahazánkra 106 km esik. A folyó völgyének átlagos esése kilométerenként 3-38 méter. Az esésnek legnagyobb része — mintegy 700 méter — a Gölnicz-folyó beömléséig tartó felső szakaszra esik. A magyar szakasz átlagos esése 0-73% 0, amely 0-30—1-50% 0 között változik. A bennünket érdeklő fontosabb számadatokat az alábbi táblázatban tűn­tettük fel : A Hernád-szakasz vízgyüj tőj ének legma­gasabb legala­csonyabb átlagos esése I km-re m pontjí i A. f. átlagos esése I km-re m 1000 176 5-12 1000 157 4-58 157 106 0-73 1000 106 3-52 106 102 0-33 1000 102 3-38 о 02 A Hernád-szakasz megjelölése A szakasz hossza kilométerben Vízgyűjtő területe ki 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az eredetétől az Ósva-patak beömléséig Az eredetétől a hidasnémetii vízmércéig A hidasnémetii és hernádnémetii vízmércék között Az eredetétől a hernádnémetii vízmércéig .... A hernádnémetii vízmércétől a torkolatig .... Az eredetétől a Sajó-folyóig 160-8 183-9 69-9 253-8 12-2 266-0 3896 4530 663 5193 288 5481 A 3—5. alattiaknál a vízgyűjtő területe eltér a korábbi adatoktól, mert itt a jobboldali mellékvizek bevezetése után létrejött új állapotot vettük figye­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom