Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - V. Dieter János: Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok
100 szetes nedves állapotban, erősen döngölve, térfogat szerint 19%, levegőn előzetesen kiszárítva, majd erősen berázva 39-7%. Litersúlya beeresztve 990 g. Iszaptartalma, a homokot üvegmenzurába téve és vízzel erősen felrázva, 24 órai állás után térfogat szerint nedvesen 10-5%, súlyszerint szárazon 5%. Egyenletes szemnagyságú, túlnyomóan nem éles 0-7 mm körüli szemekből álló kvarchomokról van szó, mely sósavval leöntve igen gyengén pezseg. S-jelű agyag. Földnedves termésállapotában kékesszürke színű, vágása nem sima, nehezen gyúrható, sok durva homokot tartalmazó, sovány agyag. Sima golyóba gyúrva és vízbe téve 4—5 perc alatt a felület kicserepedése közben szétesik. Erősen felrázva a homok elválik és gyorsan leülepedik, az agyag pedig, mely csak mint kötőanyag szerepel, lebegő állapotban marad. A kiszárított agyag iszapolással homokra és tulaj donképeni, gyakorlati értelemben vett agyagra szétválasztva és újbóli szárítás után lemérve, súlyszerint 30—35% homokot tartalmaz. Ez a homok vegyes szemnagyságú, éles törésű és túlnyomóan átlátszó kvarcszemekből áll. Az agyag színe kiszárítva szürke. Kiégetve rózsaszínű, nehezen morzsolható cseréppé ég, mely vízben már nem esik szét, ami arra mutat, hogy a kötőanyag, a tulaj donképeni agyag, értve ezen az 5/100 mm-nél kisebb szemekből álló plasztikus anyagot, jóminőségű, kövér. A-jelű agyag. Ez az anyag termésállapotban, sárgaszínű, plasztikus, kövér agyag volt. Vízbetéve nem esett szét, de pépszerűen szétázott. A kísérletek céljaira előzetesen kiszárították, azután összetörték és 2 mm lyukbőségű rostán átszitálták. Az átszitált anyagban a porszerű anyagtól a 2 mm átmérőjű szemekig minden szemnagyság képviselve volt. Ennek, a kísérletekhez felhasznált száraz agyaglisztnek litersúlya lazán beeresztve 1004 g-ot tett ki. J-jelű homokos agyag. Természetes állapotban a legnagyobb rög 6 mm szemnagyságú volt. Iszapolással végzett vizsgálattal benne 57-5 súly % homokot állapítottak meg. (1 agyag : 1-37 homok.) Térfogat szerint 24 óra múlva nedvesen 15% volt az iszaptartalom. Sósavval leöntve nem pezsgett. A kísérleti eszköz és a kísérletek végrehajtásának módja. A különböző anyagok és különböző arányban kevert homokos agyagok vízáteresztőképességének összehasonlítására szolgáló, a 2. és 3. ábrán feltüntetett készülék egy 50 mm belső átmérőjű, 25 cm magas, a-val jelölt rézhengerből állott, amely alul sűrű fémszövettel (b) volt lezárva. A megvizsgálandó anyagot öt, egymás fölött elhelyezett és egyenként 3 cm magas rétegben, 220 g súlyú döngölővel rétegenként 10 ütéssel egyenletesen tömörítették. így állították elő az ábrán e-vel jelölt 15 cm vastag réteget (térfogata 295 cm 3). Az anyag behelyezése után a kísérleti edényt felül, a d-vel jelölt gumidugóval szorosan lezárták. A benne elhelyezett megvizsgálandó anyagokra a dugón átmenő c-vel jelölt üvegcsövön keresztül állandóan 5 m magas víznyomás hatott.
