Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések
67 Ahol egyedül a fenékesés csökkentése a feladat és a gátak tározó képessége nem jön figyelembe, ott feltétlenül ez az összefüggés dönti el a gátak magasságát. Ily eset áll fenn a nagyesésű patakok szabályozásánál, ahol a hordalék visszatartása nem szükséges. Azonban a magasabb gátak költsége az összefüggés kielégítésével csak kivételesen érhető el, minek következtében a patakrendezésnél alkalmazott fenékgátak magassága csak ritkán haladja túl az egy métert. A magasabb gát azonban amellett, hogy az esés csökkentése szempontjából csak w-számú alacsonyabb gáttal egyenértékű, a tározott hordalékra nézve sokkal kedvezőbb. Ha ugyanis az alacsonyabb gát által visszatartott hordalék térfogata V 0, a magasabb gáté pedig V, akkor a két térfogat között a következő összefüggés áll fenn : V = n x V 0 ahol az x értéke 2-től 3-ig változik. Az x — 2 határérték derékszögű négy szögalakú, az x = 3 határérték pedig ék-alakú völgyszelvény esetében áll elő. A közbeeső értékek az oldallejtők hajlásának és a völgy fenékszélességének függvényei. Abban a szélső esetben, ha a völgy eséscsökkentése nem játszik szerepet és egyedül a tározás mennyisége fontos, mint pld. völgyzárógátnál, akkor a magasabb gát költsége az alacsonyabbhoz képest az alábbiak szerint ítélendő meg : К < = n x K 0. Vízmosásoknál a vázolt határérték egyike sem áll be, mert az esés csökkentése mellett a gátak tározó képessége is fontos — viszont a hordalék visszatartása mellett súlyt kell vetnünk a vízsebesség, illetve az ezt előidéző völgyesés csökkentésére, így a vízmosások fenékgátjainál a magasabb gátak költségének, ha az túl is lépi а К — n K 0 értéket, a fent kitüntetett magasabb határ alatt kell maradnia. — Ugyanis az n x számú alacsonyabb gát is visszatart bizonyos hordalékmennyiséget és ezért a magasabb gát tározóképessége csak részben érvényesül. Ez a tározási többlet V = n xV 0 — n V 0= (n x—n) V 0 Ezzel szemben kétségtelen, hogyha а К költséggel n x számú kisebb gátat építünk, akkor nemcsak а V térfogatú hordalékot tartjuk vissza, hanem (n x — n) méterrel több esést is csökkentünk. Ezt az előnyt egy nagy gát építése esetén nem s n* n \ // érjük el, mert az esés megfelelő csökkentését csak? —° számú magas gát H H 1 létesítésével tudnók biztosítani. Tekintve, hogy — = —, a fenti kifejezés * H n ^ alakban is érvényes. n A magasabb gát költségeit eszerint két részből kell összetennünk. Ezek egyike a teljes, másika pedig a redukált értékű költségeket fejezi ki. E meggondolás alapján valamely vízmosásban épülő magasabb gátat addig tekinthetjük gazdaságosan megépí the tőnek, míg annak költsége : К < nK„ n — n n Ko 5*
