Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések
60 A vízmosás anyagához képest a fentiekből meghatározható az a sebesség, amelynél a fenék és oldalának elmosása már megtörténhetik. Ezt a megállapítást azonban annak kell kiegészíteni, milyen feltétel mellett következik be valamely határsebesség. A vízfolyásokra megállapított különféle képletek nem alkalmazhatók a vízmosásokban fellépő sebességek megállapítására, mert utóbbiaknál a mederszerűség feltételei nem igen állanak fenn. Legcélszerűbben a bajor vízrajzi intézet által megadott képlet használható, amelyet az árvizekről szóló tanulmányában 1 Korbély is megfelelőnek tart a vízgyűjtő területeken levonuló árhullámok átlagos sebességének meghatározására. E szerint az átlagos sebesség : v = 20. sin Ф, ahol qp a völgy esése szögmértékben kifejezve. Az így számított sebességeket a gyakorlatban szokásos ezrelékes esésviszonnyal együtt az alábbi táblázat tünteti fel : Ha a Vólgy esese Az árhullám atlagos ,, , . ,, , másodpercenkénti ezrelekben szogmertekben sebessége méterben 1 0° 3' 26" 0-32 2 0° 6' 52" 0-48 4 0° 13' 45" 0-73 6 0° 20' 37" 0-93 8 0° 27' 30" 1-10 10 0° 34' 22" 1-26 12 0° 41' 15" 1-41 15 0° 51' 34" 1-61 Ha a v ö 1 ezrelékben gy esése Az árhullám átlagos másodpercenkénti szogmertekben sebessége méterben 17,46 1° 0' 0" 1-76 20 1° 8'45" 1-92 25 1° 25' 55" 2-19 30 1° 43' 07" 2-44 34,92 2° 0' 0" 2-68 52,41 3° 0' 0" 3-40 69,93 4° 0' 0" 4-04 87,49 5° 0' 0" 4-62 Rziha adatai szerint a völgyek mélyedésében fellépő sebesség, ha az esés kisebb 5°/oo-nél 2-12 m/sec, 5—10°/ 00 között 3-00 m/sec és ha 10 0/oo-nél nagyobb, akkor 3-50 m/sec. Ь 'chaffer* szerint a víz már 30 perces esésnél (kb. 10°/ o o) fejnagyságú kavicsokat görget, l-5°-os lejtőnél 2—3 méteres fatörzseket ragad magával és 5°-os lejtőnél már kataraktákat csinál, vagyL esését önmaga csökkenti. Ezt a gyors növekedést érthetőnek is találja, mert a hordalék súlya a vízsebesség hatodik hatványával arányos. Ezek az értékek az előző táblázatban feltüntetetteknél jóval nagyobb sebességeket adnak, amely eltérés abból ered, hogy liziha és Schaf fer a kifejlődött medrekben fellépő sebességet adják meg, míg a bajor vízrajzi intézet adatai inkább a térszínen mozgó vizekre vonatkoznak. A háború előtti években szabályozás alatt állott Bialka folyón 12°/ 0 0-es esés mellett 2-50 m/sec sebesség volt észlelhető és a görgetett hordalék nagysága árvizeknél a 30—40 cm-t is elérte, ami Schaffer megfigyeléseit erősíti meg. (2. kép.) Vízmosásokra mindamellett az alacsonyabb értékek elfogadását tartjuk a valóságnak jobban megfelelőnek, annál is inkább, mert tapasztalataink szerint kötött agyagtalajban is fennállanak 10—15°/ 00-es fenékesésű patakmedrek, amelyek talaja ily esésnél is ellenáll a víz"nagyobbmérvű ] Korhely József: Az árvizekről. Vfzügvi közlemények. 1915. évfolyam. 3 Schaffer X. F.: Általános geológia 1920.
