Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések

58 mozgása még megfelelő esésnél sem következik be. Az egységnyi sávon ténylegesen érvényesülő elragadó erőt tehát a következő kifejezés adja meg : F

t = 1000 .J . (H — HJ. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az elragadó erő — bár az esés és vízmélység függvénye, — nem következik be, mint ahogy gondolni lehetne, a II

0 vízmélység növekedése esetén mindenütt egyenletesen, hanem a folyás szelvényében szabálytalanul jelentkezik. Ez a körülmény azonban az előzőkben előadottak érvényét nem érinti. Az újabb kutatások az elragadó erőt a keresztszelvényterületével (K), illetve a folyó vízmennyiségével (Q) hozzák kapcsolatba. Az elragadó erő ugyanis az egész szelvényre nézve F

e = 1000 . J . (K—KJ. Az elragadó erő támadó pontjának közepes sebessége (v

0) a vízfolyás középsebességével (v

k) arányos, tehát v

0 = c

1 v

k. így az elragadó erő : F

e = C

l . T v

k . J (K—KJ = C

i. 1000 . J (Q-QJ. Schoklitsch 1 kísérletei szerint az 1—2 mm-es szemnagyságú hordalékra a következő összefüggés áll fenn : F

e = 19-05 . S .J . (Jq—Jq

0). Ahol az S a szelvény szélessége, a g és q

0 az egységnyi szelvényben átfolyó vízmennyiség, amelyek közül a q

0 azt az alsó határt jelenti, amelynél a hordalékmozgás éppen megindul. A kísérletek szerint a Jq

0 értékét közel állandónak találta és a jelzett hordaléknál e szorzat 0-5 értékű volt. A hordalék-mozgás csökkentése. Mint látjuk, a vízfolyások hordalékmozgását jellemző elragadó erő az eddigi kutatások szerint a víz mennyiségétől, mélységétől és esésétől függ. A vízmennyiséget a kopár oldalak befásításával igyekszünk mérsékelni, mert az erdőtalaj a csapadék egyrészét visszatartja, illetve tározza s így az árvizek nagyságát leszállítja. Amerikai tapasztalatok szerint a kopár területről lefutó árvízmennyiség az erdős területről lefutónak 1-4-szerese. A víz mélységét a sebesség növelésével tudjuk csökkenteni, ami természetesen csak akkor jöhet szóba, ha a vízmosás feneke eléggé szilárd. Ez vezet azután a vadpatakok olyan rendezésére, hogy a medret kőburkolattal látjuk el. Ez a megoldás eléggé költséges, mindamellett a hordalék levonulását nem akadályozza meg. Ezért a gyakorlatban jobban bevált az a módszer, ha a vízmosások kimélyülését a völgy esésének csökkentésével akadályozzuk meg. Ez feltétlenül sikerrel jár, ha 1 .4. Schoklitsch. Geschiebebewegung in Flüssen und an Stauwerken. Wien 1926.