Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása
51 Egyik kultúrmérnöki hivatal elkészítette és letárgyaltatta egy vízfolyás jókarbahelyezésének tervét. A hatósági helyszíni tárgyalás előtt a vízjogi törvény 162. alapján kiadott szakértői véleményben nevezett hivatal szószerint a következőket írta : „A munkálatok végrehajtását illetőleg megjegyzendő, hogy azokat a vízfolyásnak az ú. n malomhoz és a hoz tartozó szakaszának kitisztítása kell megelőzze, s a munkálatokat elrendelendő határozatban e munka elvégzésére a vízhasználat tulajdonosok a járás főszolgabírája által felszólítandók lesznek. Hogy ez a gyakorlatban milyen nehézségeket okoz és mennyire hátráltatja majd a 40. § alapján való és nagyon is szükséges munkákat, azt majd a jövendő mutatja meg. Ezért tartanám jó megoldásnak, ha olyan vízfolyáson kell vízhasználatokat rendezni, vagy engedélyezni, amiknek a 40. § alapján való jókarbahelyezése csak a jövő zenéje, hogy a vízhasználatok birtokosai a vízfolyás később, bármikor való jókarbahelyezésének elrendelése következményeként mindennemű kártalanításra való igény nélkül hatósági végrehajtás, vagy még inkább a használatok megszüntetésének terhe mellett kötelesek a szükséges átalakításokat és módosításokat foganatosítani és az előirandó vízlefolyási viszonyokhoz mindenben alkalmazkodni. Szükséges ilyenkor annak kimondása is, hogy a vízfolyás ama szakaszának jókarbantartási kötelezettsége, ami az engedély értelmében az egész vízfolyás jókarbahelyezésének elrendeléséig a vízhasználat birtokosát terheli, a vízfolyás érdekeltségének terhévé válik, amiért a használt birtokosnak az őt terhelő ideális hozzájárulási területre eső kötelezettsége azonos elbírálás alá esik az érdekeltségi birtokokra eső kötelezettséggel. (Lásd az 1931. XV. tc. 6. $-át.) Természetesen lesznek és pedig bizonyára szép számmal olyan esetek, amiknél ez már nem tehető meg, mert a használatra vonatkozó engedély már ki van adva. Ilyenkor vagy panasz, vagy pedig még alaposabban az segít, ha olyan törvényes intézkedés történik, ami a kötelezettség alól való kibúvást nem engedi meg. A vízhasználtatókhoz utalt szakaszoknak a többi vízfolyás szakaszokkal egyezően való kezelése, az első kiviteli és a későbbi fenntartási munkálatoknak zavartalan volta, olyan követelmény, ami elöl súlyos hibák elkövetése nélkül kitérni nem lehet. III. Az érdekelt parti és ártéri birtokok megállapítására javasolt eljárás. Az alább vázolandó eljárást a vezetésem alatt volt kultúrmérnöki hivataloknál igen jól beválónak találtam és tudomásom szerint ma is nem egy hivatal alkalmazza. Esetleg bármennyire ismert is volna, mégis célszerűnek tartom annak előadását annál is inkább, mert ennek a tanulmánynak keretébe szorosan belekívánkozik. A leírandó eljárás kettős célt szolgál. Mindenekelőtt biztosítja a bevonandó területek birtokosainak még a hatósági helyszíni tárgyalás előtt is abba való belszólását, hogy miként legyen megállapítva az a határvonal, amin belül eső területek a jókarbalhelyezésnél valósággal érdekelteknek tekinthetők és tekintendők. Ez egyúttal feltétlenül útját vágja a később annyira megszokott és csak a dolog elhúzásra vezető indokolatlan felebbezéseknek, megadván egyben a felsőbb hatóságoknak is a helyesebb elbírálási alapot. i*
