Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

206 gedeztetőöntözések túlnyomórésze a régi Csehországra esett. Az elszakított magyar területen mindössze 331 hektáron létesítettek ilyen öntöző műveket kereken 600,000 cseh korona költséggel. A permetező-öntöző berendezést ugyanebben az időszakban 318 hektárnyi területen rendezték be. A permetezőművek (állami és tartományi hozzájárulással) építési költsége 3 millió cseh korona volt. A permetezőberendezések zöme 236 ha szintén a régi Csehországban működik. A régi magyar területen 69 hektáron van új permetező öntözés. Költsége kereken 600,000 cseh korona. Mésztartalmú agyag felhordásával, az úgynevezett márgázással 416 ha területen végeztek talajjavítást közel 1-15 millió cseh korona költséggel. A márgázást szintén a régi Csehországban alkalmazták leginkább (409 ha), a többi 7 ha a régi magyar területre esett (költsége 41,000 cseh korona). Kisebb terjedelemben, kereken mintegy 4-5 millió cseh korona költséggel végezték az 1919—1930 években a következő talajjavítási munkálatokat : Lápművelést, csuszamlások megakadályozását és biztosítását, kopárok fásítását és vízmosások megkötését. A talajjavításokat általában vízitársulatok közreműködésével hajtották végre. Kisebb műveleteket, melyek valamely talajjavítási módszer bevezetését, vagy megkedveltetését célozták, továbbá bizonyos különleges munkákat, mint például a csuszamlások biztosítását, amely egyes műtárgyak érdekében történt, magánosok is végeztek. Ilymódon a vízitársulatok száma nagyon megnövekedett, az 1919-ben működésben volt 1459 társulattal szemben az 1930 évben a csehszlovák állam területén a vízitársulatok száma 3945-re emelkedett. Az elszakított magyar területre eső vízitársulatok száma az 1919-ben fennállott 26-ról 157-re emelkedett. Az ivóvíz biztosítására szolgáló vízvezetékek is jelentékeny számban épültek. Rá kell mutatni itt arra a körülményre is, hogy Csehszlovákiában a közegészségügyi mérnöki tevékenység a kultúrmérnöki ügykörbe tartozik. Összegezve a csehszlovák államnak fennállása, 1919 óta 1930-ig kifejtett kultúrmérnöki tevékenységét, a következő eredményt kapjuk : 1341 km hosszban vízfolyások szabályozása .. .. 410,000,000 csehkorona költséggel, 284 ,, ,, vadpatakszabályozás 111,000,000 ,, ,, 203,000 hektár nagyságú területen talajjavítás . 758,000,000 ,, ,, 2906 km hosszú vízvezeték létesítésére 472,000,000 ,, ,, Kultúrmérnöki munkára kiadatott összesen. . 1,751,000,000 cseh korona. Ezek a tekintélyes (100,000,000 P) értékű, aránylag rövid idő alatt végrehajtott kultúrmérnöki munkák nemcsak az árvízvédelem, a talaj termőképességének növelése, valamint közegészség és. üzemgazdaság szempontjából jelentettek nagy előnyt a lakosságnak, de nagy volt szociális jelentőségük is, mert úgy a kivitelükhöz szükséges építőanyagtermelésben, mint az építkezés folyama alatt, nagyszámú munkásnak adtak foglalkozást. A fentemlített összegnek a folyószabályozások tételében 54%-át, a vadpatakszabályozásokéban 61%-át, a talajjavításokéban 71%-át, a vízvezetékekben 51%-át a munkabér tette ki. A talajjavítási munkálatok észszerű tervezését és gazdaságos kivitelét voltak hivatva szolgálni a bevezetőben részletesen ismertetett kísérleti intézmények.