Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a
204 III. sz. táblázat. Kísérlet i parcellák A talajból hektáronkint kivont tápanyagok kg-okban Kísérlet i parcellák murokrépával taka rmány répával burgonyával jele Tiszta hamu CaO Р го 3 K 20 N Tiszta hamu CaO P.O. к 2о N Tiszta hamu CaO P.O 3 K 2o N I. 401 12 47 181 106 912 18 75 382 174 183 3 31 111 85 II. 520 19 61 226 145 1025 24 82 405 185 222 3 41 132 104 III. 616 18 63 249 137 1103 21 44 525 224 249 2 53 138 101 IV. 512 6 55 222 111 1291 15 121 497 228 278 2. 64 164 117 X. 393 14 44 121 86 868 24 78 322 171 143 1 29 86 66 E szerint a permetezés fokozott mértékben vonja ki a tápanyagokat a talajból. Ez a tény a növény föld alatt maradó részén is megállapítható. A levélzet hamudúsabb, mint a földalatti rész. A levélzet hamuja a permetezett parcellában 370 kg, a nem permetezettben 260 kg. A trágyázott parcellában még erősebb a tápanyagok kicserélődése, ahol a trágya tápanyagához adódnak az öntözővíz következtében beálló tápanyagcserével felszabaduló tápanyagok. A mész az öntözetlen talajban visszamarad, míg a permetezettben (a burgonyától eltekintve) nagy mértékben felszabadul és valószínű, hogy kimosódik. A foszforsavat a víz nehezen vonja ki, ellenben a káli mozgását elősegíti. A káli a meszet nemcsak a talajból, hanem a növényi hamuból is kiszorítja. Az öntözés a nitrogént is kihajtja a talajból. A kísérleti telepen a talaj tápanyagainak cseréjét a Mitscherlich-Neubauer féle biológiai módszerrel is ellenőrizték. Ennek az eredménye is az, hogy a növekvő terméshozam sok tápanyagot von el ugyan a talajból, viszont az öntözővíz növeli a fölvehető tápanyagok mennyiségét, mert a tápanyagpótlás megfelel a növekvő terméshozamnak. Vizsgálták még a kísérleti telepen a talaj hőmérsékletét is, valamint a talaj vízzel való telítettségét, a víz átszivárgását és a vele járó tápanyagcserét. E tanulmányok még folynak és az eredményt csak többévi kísérlet után fogják közzétenni^ * Dr. Ing. Jan Horák : „Die bisherige Entwicklung und weitere Aufgaben auf dem Gebiete wasserwirtschaftlicher Meliorationen in der tschechoslovakischen Republik" című műve szerint a csehszlovák vízügyi igazgatás főfeladatául azt tűzte ki, hogy a talajjavítási munkálatokat a vízgazdálkodás terén a világháború előtt szerzett tapasztalatok és az újabb, elöljáróban ismertetett kísérleti kutatások alapján kifejlesztve és az egész állam területén egyenletesen elosztva hajtassák végre. Vagyis azokat a vidékeket is részeltetni kívánta a kultúrmérnöki munkálkodás eredményeiben, amelyeken a vízzel való észszerű gazdálkodást eddig még nem gyakorolták. A talajjavítási munkák végrehajtását az új államalakulat életének első éveiben korlátozta az építőanyaghiány, az anyagárak és munkabérek állandó erős hullámzása, továbbá az a körülmény is, hogy a munkába veendő terület egy része hadszíntér volt és a lakosság nem mutatott nagy hajlandóságot és bizalmat a talajjavítások iránt.
