Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

198 célozza. Száraz években a nagyobb távolságokban elhelyezett, mélyebb szívók esetén a nedvesség mélyebbre száll le. Ez a mélység azután megakadályozza a gyorsabb elpárolgást. Olyan talajban, melyben az alagcsövezés a talajvíz szintjét szállítja le, a nagy távolságú mélyebb szívók lecsapoló hatása sokkal erőteljesebb. Minthogy a száraz és nedves évek váltakozva követik egymást, az alagcsövezés tervezése nem lehet egyoldalú, vagyis nem lehet a csővonalak távolságát csupán a kisebb mélység alkalmazhatása érdekében csökkenteni. Az alagcsövező mérnök részére a kutatóbizottság tájékozásul a következő I. sz.táblázatot állította össze : 1. sz. táblázat: A talajnem Mechanikai összetétel O'OI m/m-nél kisebb II. O'OI— 0-05 m/m Termőterület r e p a gabona és másodrendű talaj burgonya, elsőrendű talaj g с mélység távolság ; mélység távolság || mélység távolság m é t e г b 1. Legnehezebb, szívós, kötött agyag és agyagos talaj .. 2. Másodfokú, nehéz, leüllepedett agyaés homokos agyag 3. Másodfokú, nehéz, leüllepedett homokos, vályogos agyag 4. Középnehéz, ragadós, nehéz vályog 5. Ragadós, középnehéz, homokos vályog 6. Középnehéz, homokos vályog 7. Könnyebb vályogos homok 8. Vályogos homok . 9. Laza homokos . . >60 50—60 40—50 40—50 25—40 25—40 10—25 10—25 <10 :2o <20 >20 <20 >20 >20 <20 0-9—11 1-0—1-2 1-1—1-2 1-1—1-3 1-1—1-3 1-2—1-3 1-2—1-3 1-0—1-2 0-8—1-0 8—9 9—10 9—11 10—12 12—14 13—15 15—17 18—20 >20 1-0—1-1 1-0—1-1 1-0—1-1 1-1—1-2 1-1—1-2 1-2—1-3 1-2—1-3 1-0—1-2 0-8—1-0 8—10 9—11 10—11 11—13 12—14 14—16 16—18 18—20 >20 0-8—0-9 0-8—1-0 0-8—1-0 0-8—1-0 0-9—1-1 0-9—1-1 0-9—1-1 0-9—1-1 0-8—1-0 8—9 9—10 10—11 11—13 13—14 14—15 16—18 18—20 > 0 A táblázatban a határokat kisebb ingadozással (a mélységre átlag 20 cm, a távolságra átlag 2-0 m) állapították meg. A megállapításnak az volt a célja, hogy az alagcsővonalak távolságának és mélységének megválasztásában figyelembe legyenek vehetők azok a kisebb jelentőségű, de mégis számbajövő tényezők is, melyek a tervező mérnök klimatológiai, pedológiai, hidrológiai és agronómiai helyi tapasztalataiban alapszanak. 1. A répatermelésre a tengerszint felett 450 m magasságig emelkedő olyan területek alkalmasak, melyeknek évi csapadékmennyisége a 600 mm-t nem haladja