Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - IV. Dr. Ing. Einwachter József: Duzzasztógátak kimosása ellen való biztosítása

158 10. ábra. A vízsugár alsó lefolyása mozgó mederben, magas utófenekű gátaknál. 17. ábra. A vízsugár felső lefolyása ugyanazon utófenékmagasság mellett. Mindkét helyzet periodikus időközökben megismétlődik. és az alsó vízszín helyzete nem változott, a kimosási mélységek is állandóan ugyanazok voltak. Magasküszöbű, illetve utófenekű gátat tehát csak abban az esetben célszerű építeni, ha a lefolyó vízsugár felső helyzete előre biztosítva van, különben a meder erős kivájásával kell számolnunk. A víz lefolyása és a meder kimosása mélyfekvésű gátaknál. Mélyfekvésű gátaknak általában az olyanokat nevezzük, amelynél az utófenék színtje alacsonyan, azaz az alsó meder színtjében, vagy esetleg az alatt van elhelyezve. Nézzük, miképen megy végbe a víz lefolyása ilyen mélyfekvésű gátaknál? Állandó és szilárd meder esetében és csekély alsó vízállásnál láttuk már (6. a ábra), hogy a vízfolyás változása a gáttól rendesen nagyobb távolságra, hengernélküli szabad vízugrás alakjában megy végbe. Mozgómeder esetében azonban a 18a. és 19. ábra szerint a vízsugár az utófenék végéről — a sima utófenékről az érdes mederbe való gyors átmenet következtében -— hirtelenül a magasba szökik, majd még mindig tekintélyes sebességgel ismét a vízbe bukik s itt a fenéken nagy kivájást idéz elő. Ismeretes a hidraulikából, hogv a vízbe beeső vízsugár bemerülési mélysége /v

2\ í — 1 azaz az érkező víz sebességmagasságának kétszerese, azért az ilyen módon való vízlefolyásnál a gáthoz közel nagymértékű kimosások állanak elő. Kemény,