Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

142 világháború előtt lépett a tervezés befejeztével a megvalósítás stádiumába a munka második része : a vizek hasznosítása. A hegyvidéken tervezett tárolómedencék segélyével nemcsak 2-8 millió lóerőt kitevő vízierőt termelhettünk volna, hanem a hajózás és öntözés céljaira becses tartalékokat kaptunk volna a nyári és őszi kisvízek idejére. Mindez az árvizek szintjét is csökkentette volna. Gazdaságosan létesíthető folyócsatornázásokkal 2500 km-es gőzhajókkal járható víziúthálózatunk 4200 km-re lett volna fejleszthető. A trianoni békeszerződés a Kárpátmedencét 5 állam között osztotta fel úgy, hogy a mai Csonka-Magyarországnak a háborúelőtti 11-15%-kal szemben 22-3%-a olyan terület, melyet az árvizek veszélyeztetnek, ugyanakkor, amikor az egységes vízgazdálkodás megszűnt és a hegyvidék vízgazdálkodása a síkságétól teljesen független ! Az évek hosszú során kiépült árvédelmi rendszer is megbomlott : A Kárpátmedence 79 vízitársulata közül 14-et 2 részre, 2-őt pedig 3 részre darabolt az új országhatár. És ha Magyarország erőteljes sürgetésére létre is jött egy állandó nemzetközi vízügyi műszaki bizottság (CRED), mely a vízgazdálkodás egységére van hivatva felügyelni, minden politikumot félretéve, tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy az immár 13 éve dúló gazdasági háború megakadályoz minden komoly fejlődést. A természeti adottságokat megbontó politika csődöt mondott és az ökönomia elvén esett sérelem igazságért kiált az ég felé. (L. a 21. ábrát külön műmellékleten.) * * * Forrásaim : M. kir. földmiv. min.—Sziberth Arthur : A Tisza hajdan és most. Bogdánfy Ödön : A természetes vízfolyások hidraulikája. Bp. 1906. Bogdánfy Ödön : Az Alföld hidrológiája. Debrecen. 1924. M. kir. földmiv. min—Kvassay Jenő: A hazai vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok. Bp. 1916. M. kir. Statisztikai hivatal—Zawadowski Alfréd, : Magyarország vizeinek statisztikája. Bp. 1891. Kolozsváry Ödön : Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődése 1899-ig. Budapest, 1905. M. kir. földmiv. min. : a magyar vizimunkálatok története 1867—1927. Bp. 1929. Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bp. 1931. M. kir. földmiv. min.: Az öntözésről. Budapest, 1931. Iványi Bertalan : Gázlórendezések a Tiszán Szolnok és Csongrád közt. Vízügyi Közlemények III. évf. Budapest, 1913. Félegyházi Pál: A Tisza folyó változása a szabályozás kezdetétől 1922-ig. Vízügyi Közlemények. XI. évf. Bp. 1929. Kvassay Jenő : A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. V. K. XV. évf. Bp. 1902. Kun László: Az erdők hatása a Mississipi árvizeire. V. К. XIII. évf. Bp. 1931. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon. V. K. XI. évf. Bp. 1929. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. V. К. IX. évf. Bp. 1923. Tellyesniczky János : A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete. V. К. X. évf. Bp. 1928. Pasteiner Dezső : A Tisza-folyó lebegő hordaléka. Vízrajzi Évkönyvek. XIII. Bp. 1903. Vujevic Paul dr. : Die Theiss. Leipzig 1906. Rohringer Sándor: A trianoni határok és a magyar árvízvédelem. Technika. Bp. 1907.