Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában
140 Osztályát, mely nemcsak a szükséges felvételeket hajtja végre, hanem a szabályozások hatásának ellenőrzésére rendszeres medernyilvántartást, vízállás észleléseket, vízmennyiségméréseket stb. végez és rövidesen árvízjelző szolgálatot állít be az egész országban. A vízjelző szolgálat azóta is nélkülözhetetlen alapja a társulatok védelmi szervezetének. 1887-ben rendelet állapítja meg a minimális hullámtéri szélességeket, melynek alapján több töltés-hátrahelyezés történik, 1888-ban pedig a társulatok előzetes megkérdezése után ugyancsak rendeletileg írják elő a minimális töltésméreteket. 1895-ben és 1919-ben újabb gátemelések elrendelése vált szükségessé. 1899-ben a miniszter elrendelte, hogy a társulatok a töltéseknek árvíz idején való védelmére kidolgozott tervvel, anyag- és pénzkészlettel kötelesek rendelkezni, készenlétüket a miniszter évente kétszer ellenőrizteti. (Árvédelmi készültség.) 1889 óta a víziügyek a földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alá tartoznak. A Tisza völgyében a világháború előtt 41 társulat működött, melyek a saját erejükből kiépített 3555 km-es töltésekkel 4,488,027 kat. holdat ármentesítettek. Az árvédelmi szervezetre jellemző, hogy a társulatoknál alkalmazott gátőrök száma 600, a gátfelvigyázóké 82 volt. Legnagyobb részük társulati épületekben, a töltésvonalon van elhelyezve. A társulatoknak a védvonalakon futó külön telefonhálózata 3619 km hosszú. E) Közgazdasági és kulturális eredmények. Joggal feltehető végül a kérdés, hogy az ismertetett nagyszabású munkálatok milyen pénzáldozatot kívántak és mi volt közgazdasági, illetve kulturális jelentőségük ? A Tiszavölgyi ármentesítő és belvízrendező társulatok összes beruházása a világháború kitöréséig 259-2 millió aranykorona értéket képviselt, az állam által 1867 és 1914 közt mederrendezésekre fordított összeg 134-6 millió aranykoronára tehető, amit az 1867 előtti időkben szabályozásra fordított összegek becsült értékével kiegészítve, az összes beruházásokra kerek 400 millió aranykoronát kapunk. Az ármentesített és a rendszeres művelésnek meghódított terület nagysága 4,488,000 kat. hold, amiből az eredetileg el nem öntött és csak az ártér fejlesztésbe bevont fennsíki ártért levonva, kereken 3-7 millió kat. holdat kapunk. A kat. holdankénti értékemelkedést alacsonyan, 540 aranykoronával véve fel, a nemzeti vagyon gyarapodása 2 milliárd aranykoronára tehető, amivel szemben 400 milliós befektetés áll. Hogy ezeknek a számoknak hitelét még jobban fokozzuk, közlünk itt néhány adatot a Csonka-Magyarország területére eső ármentesítő társulatoknak folyó évben megjelent hivatalos statisztikájából. 1 (Sajnos a szabályozás előtti időkre vonatkozó adatok csak egyes társulatoknál állanak rendelkezésre, az adatgyűjtés pedig csak a mai országhatárokon belül eső 2,853,767 kat. holdnyi árterületre volt kiterjeszthető. Ezért a táblázatban azt is megadtuk, hogy a közölt adatok mekkora területre vonatkoznak. 1 A osonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Szerkesztette : Kenessey Béla. M. M. és É. E. vízép. szakosztálya, Bp. 1931..
