Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

86 A kultúrmérnöki munkálatok évenkénti befektetéseit a II. táblázat tünteti fel. Eszerint az 1930. és 1931. év átlagában a kultúrmérnöki munkálatokra Ausztriában kereken 8,660,000 P-t fordítottak, amely költségekhez az állam 2,410,000 P-vel, a tartományok 2,220,000 P-vel járultak hozzá. II. táblázat. Kultúrmérnöki munkálatok évi átlagos költségei. Tartomány Állam Tartomány Érdekeltség Összesen Tartomány hozzájárulása ezer pengőben Összesen Alsóausztria 560-5 504 933-5 1,998 Felsőausztria 246 246 266-5 758-5 Karinthia 338-5 338-5 677-5 1,354-5 Salzburg 325 356 456-5 1,137-5 Stájerország 279-5 279-5 601-5 1,160-5 Tirol 479 314 802 1,595 Burgenland 112-5 112-5 168 393 Vorarlberg 72 72 112-5 266-5 Ossz e s e il Összeg 2,413 2,222-5 4,028 8,663-5 Százalék 28 26 46 100 A közületek befektetése tehát ily címen 4,630,000 P-t, vagyis az összbefektetés 54%-át tette ki. Hazánkban a kultúrmérnöki munkálatok végrehajtása az említett két év átlagában 1,819,000 P-t igényelt, amely összegből átlag 796,000 P-t, azaz az összköltség 44%-át az állam, 1.023,000 P-t, azaz 56%-ot pedig az érdekeltség viselt. Láthatjuk, hogy százalékarányban a két állam hozzájárulása a kultúrmérnöki munkálatokhoz nem mutat nagy eltérést. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a magyarországi állami hozzájárulás eddigi igen szerény mértékét az 1930. és 1931. évben inségmunkálatok végrehajtására utalványozott összegek szöktették fel. Összegszerűleg azonban mégis igen nagy az eltérés a két ország kultúrmérnöki befektetései között. Ezt Ausztriának önellátásra való törekvése csak némiképpen magyarázza meg, s ezt indoknak annál kevésbbé sem fogadhatjuk el, mert, amint alább az összefoglalásban látni fogjuk, a befektetések összegeiben mutatkozó eltérések egyéb okokra vezethetők vissza. 3. VÍZRAJZI SZOLGÁLAT. A vízrajzi szolgálat ellátása Ausztriában meglehetősen decentralizált. A Bécsben felállított központi vízrajzi intézeten kívül ugyanis az egyes tartományokban vízrajzi osztályokat szerveztek, amik ugyan a központi intézet irányítása mellett, de mégis igen sok tekintetben önállóan működnek. Ez azonban nemcsak Ausztriának politikai széttagoltságából folyik, hanem szükségessé tette az egyes tartományok vízfolyásainak a különböző vízrendszerekhez