Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

75 torrens jellegű patakok szabályozása és a mesterséges víziutak építése, illetve fenntartása volt. Ezenkívül az összes vízügyi jellegű tárgyalásoknál a hatósági szakértői és tanácsadói szerepet látta el. Ebbeli tevékenységét a minden egyes tartományban felállított állami műszaki hivatalok (Staatliche Bauverwaltung) keretében, mint annak vízügyi alosztályai fejtette ki. A tartományi vízügyi szolgálat hatáskörébe a kisebb, nem állami kezelés alatt álló vízfolyások rendezése tartozott. Ezek a tartományi műszaki hivatalok (Landesbauamt) keretében, mint annak vízügyi alosztályai működtek. A talajjavítás ügye teljes mértékben az egyes tartományok, sőt több helyen a mezőgazdasági érdekeltségek feladata volt és ezeknek az érdekeknek a gondozását részben az egyes tartományok műszaki hivatalainak kultúrmérnöki alosztályai, egyes helyeken pedig—így Felső-Ausztriában és Karinthiában -—a gazdasági egyesületekből alakult mezőgazdasági tanácsok (Landeskulturrat) kultúrmérnöki alosztályai látták el. b) A háború után. A köztársasági alkotmány, mint fentebb már említettük, az egyes országoknak kiterjedt autonómiát biztosított, aminek hatása a vízügyi szolgálat jelenlegi ellátásában is megnyilvánul. Az alkotmány értelmében ugyanis állami vízügyi hivatalok csak a Dunafolyam szabályozására, azokon a szabályozási művek fenntartására, a torrenspatakok szabályozására és végül a mesterséges víziutak létesítésére és fenntartására állíthatók fel. Ily módon jelenleg a tartományi kormányzóságoktól független vízügyi hivatalok egész Ausztriában csak a Duna-folyam szabályozási munkálatait végző bécsi állami folyammérnöki hivatal (Bundesstrombauamt Wien), továbbá a Bécs és Burgenland kivételével a többi országrészekben felállított vadpatakszabályozási kirendeltségek. Ügy a bécsi folyammérnöki hivatal, mint a fenti kirendeltségek közvetlenül a fölmívelésügyi minisztérium felügyelete alatt állanak. A víziügyek különben egységesen a földmívelésügyi minisztériumba tartoznak. A régebbi állami műszaki hivatalok önállóságát az egyes tartományokban megszüntették és a legtöbb országrészben ezek munkakörét is a tartományok műszaki hivatala (Landesbauamt) vette át. Egyes helyeken ugyan (például FelsőAusztria) a régi állami műszaki hivatal intézi jelenleg is nemcsak a régebbi munkaköréből folyó teendőket, hanem a tartományi műszaki hivatal teendőit is, jelenleg azonban természetesen ezen hivatalok is a tartományi kormányzóságok fennhatósága alá tartoznak. Másutt ismét, mint például Alsó-Ausztriában, mindkét hivatal önállóan megvan jelenleg is, az állami műszaki hivatal (Bundesstaatliche Wasserbauverwaltung) azonban természetesen itt is a tartományi kormányzóság felügyelete alá rendeltetett. A talajjavítás ügye jelenleg is az egyes országok önálló feladata és ebből a célból a legtöbb helyen az egyes országok műszaki hivatalaiban külön kultúrmérnöki alosztályt állítottak fel. Két országban (Karinthia és Felső-Ausztria) azonban továbbra is a Mezőgazdasági Tanács kultúrmérnöki alosztálya látja el a talajjavítás ügyét, a múlttal szemben azonban azzal a kölünbséggel, hogy munkásságuknak a tartományi kormányzóság (Landesregierung) részéről való ellenőrzése jóval behatóbb, mint volt a háború előtt és hogy a szakosztályban alkalmazott