Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
67 Év Apatiii 738 cm 697 „ Gombos 739 cm. 678 „ 1924 1907 Különbség : 41 cm 61 cm. Mivel pedig a szakadás az apatin-gombosi szakasznak körülbelül a közepén történt, következik, hogy az 1924,-i árvíz a szakadás helyén kereken 50 cm-rel volt magasabb, mint az azelőtti legmagasabb, vagyis az 1907.-i árvíz. Ez az 50 cm-es különbség persze elég nagy arra, hogy az 1924,-i árvizet is rendkívülinek minősítsük, de egymagában még nem adja magyarázatát a szakadásnak, mert hiszen, mint a jugoszláv jelentés 14. számú melléklete alapján készített 40. ábránk b jelű vonala mutatja, ez az árvíz még jóval a töltés koronája alatt maradt. Ennek a szakadásnak tehát semmiesetre sem Magyarország volt az oka, hanem bizonyára valamely különleges, előttünk ismeretlen körülmények idézték élő. Mint Jugoszlávia képviselőjének az Állandó Nemzetközi Vízügyi Műszaki Bizottság 1927.-i bukaresti ülésszakán elmondott és a bizottság akkori 11. számú jegyzőkönyvében található előadásában olvassuk : az 1924-i árvíz 70,000 kat. holdat borított el, tehát szintén igen nagy katasztrófát okozott. Hogy ez az 1926-inál jóval alacsonyabb árvíz az apatin-szontai társulat töltésének az átszakadása folytán ilyen nagy területet — ismételjük : 70,000 holdat ! — öntött el, mikor a társulat egész területe csak mintegy 16,000 hold, ennek az okait persze mi nem ismerjük részletesen, de mint nem egészen érdektelen dolgot mégis fel kell említenünk, hogy értesülésünk szerint a szakadáson kiömlött víz a gombosi vasúti állomás mellett — az 1. ábrán nyillal jelölt helyen — átszakította a vasúti töltést: azután az utóbbi szakadásnak a helyén ideiglenes fahidat építettek és rr- mint a ,,Neue Bács-Bodroger Zeitung" 1926 július 26-iki számában olvassuk —- ez a „provizórikus" fahíd még két esztendő múlva is ott állott, egészen addig, míg az 1926-i árvíz el nem söpörte . . . Amint ezekből látható : Magyarországot az 1924-i katasztrófáért semmi felelősség sem terheli. Lássuk már most, hogy áll a dolog az 1926-i árvíz kérdésével? A jugoszláv jelentés az erdődi mellékág elzárását, a gombosi vasúti hidat és a Gombos-vajszka-élőszigeti társulat töltését jelöli meg az árvizek emelkedésének a főokai gyanánt. Hogy a mellékág elzárása és a híd ebben a dologban teljesen ártatlan, azt már kimutattuk. Hátra volna még a gombos-vajszka-élőszigeti ármentesítő társulat töltésének a dolga. Vizsgáljuk meg tehát, hogy vájjon történt volna-e gátszakadás 1926-ban akkor is, ha ezt a zármentesítést nem csinálták volna meg? Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál mindenekelőtt emlékeztetnünk kell az olvasót arra, hogy számításaink szerint abban az esetben, ha 1926-ban gátszakadás egyáltalában nem történt volna, ez az árvíz Gomboson a +830 cm-es magasság táján kulminált és közepes tömege mintegy 7870 m 3/sec lett volna. Ezek az adatok a 22. ábrán láthatók. Alapul véve a jugoszláv jelentés adatait, a megfelelő apatini és almási tetőző magasságot +835, illetve +830 cm-re becsülhetjük. * * 5*
