Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
53 672 — 628 44 A-, = = — = 113 1 637 — 598 39 672—639 33 = — = 1-10 637—607 30 672 — 651 637 — 626 21 Ti 1-91 672—663 9 к. = = - = 3-00 4 637 — 634 3 Ki 113 X 4 + 1-10 X 3 + 1-91 X 2 + 3-00 ~ 4+3+2+1 = 1-464 £ VII. 6. délelőtt 7 óra 570 VII. 8. délután 1-4 óra 655 £ VII. 7. 7 586 VII. 9. 1-4 „ 660 VII. 8. 7 >> 598 VII. 10. 1-4 „ 665 •N VII. 9. 7 >> 603 VII. 11. 1-4 „ 672 k — 672—655 17 = 0-52 1 — 6Ö3^~570 ~ 33 = 0-52 k — 672—660 12 = 0-71 к 0-52x3 + 0-71x2 + 1-40 0- 7 4 «2 — 603 — 586 ~ Г7 = 0-71 — V 1 о 3+2+1 h = 672 — 665 7 = 1-40 h = 603 — 598 5 = 1-40 £ VII. 13. délelőtt 7 óra 580 VII. 15. délután 1-4 óra 685 •S VII. 14. 7 íj 589 VII. 16. 1-4 „ '— 1 VII. 15. 7 607 VII. 17. 1-4 „ Л VII. 16. >> 7 »» 618 VII. 18. 1-4 „ ci VII. 17. 7 ,, 625 VII. 19. 1-4 „ X К = 10К 1 + 6К г 10 X 1-464 + 6x0-73 = 1-19 10 + 6 16 х=(625 — 580) X 1-19= 0-45 X 1 19=54 cm Elvégeztük a számítást — szintén a budapesti adatok alapján — a várható gombosi maximumra is. Itt meg 16 cm-rel kaptunk nagyobb eredményt, mint a jugoszláv tanulmány a paksi adatok alapul vételével. Kutatva ennek az eltérésnek az okát, hamarosan rájöttünk, hogy ennek a módszernek egy kis elvi fogyatékossága van. Az tudniillik, hogy két megelőző árhullám jellemző adatainak az átlagát minden kritika nélkül alkalmazza a harmadik árhullámra, nem véve tekintetbe az áradás tempóját, vagyis azt, hogy az árhullámok hegyesek voltak-e, vagy laposaké Már pedig tudvalevő, hogy a felső keresztszelvényen átvonuló lapos árhullám magasabb vízszint hoz létre az alsó keresztmetszetben, mint az ugyanolyan magas hegyes árhullám. Nagyon szemléltetően mutatják ezt a 32. ábra diagrammjai. Szembeállítva ugyanis az ott ábrázolt három árhullámot, látható, hogy a Budapesten átvonult két lapos árhullám — az l.és 2. számú — Pakson jóval magasabban tetőzött, mint a harmadik, a hegyes. Ha tehát a harmadik árhullám paksi tetőzését a jugoszláv módszerrel számítjuk, akkor világos, hogy a valóságosnál nagyobb értéket kell hogy kapjunk. Lássuk, hogy helytálló-e ez az okoskodás?