Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
18 3. táblázat. A mohácsi víztömegmérések. Óránkénti vízszínváltozás a mérés alatt Szelvényterület Középsebesség Másodpercenként lefolyó víztömeg о r s z á m A mérés ideje Vízállás Óránkénti vízszínváltozás a mérés alatt az anya-mederben a hullámtéren összesen az anyamederben a hullámtéren az anyamederben a hullámtéren összesen и m mm m 2 m/sec m 8 I. 1897. VIII. 10 6-87 + 6 4445 298 4743 1-52 0-137 6755 41 6796 2. 1897. VIII. 11 6-93 + 1 4517 314 4831 1-55 0160 7020 50 7070 3. 1899. IX. 25 6-78 0 4331 277 4608 1-43 0198 6212 55 6267 4. 1899. IX. 2G 6-78 0 4331 279 4610 1-42 0-197 6135 55 6190 5. 1902. VII. 22 3-51 + 1 2880 — 2880 0-90 — 2577 — 2577 6. 1903. IX. 19 613 —4 3851 — 3851 1-35 — 5191 — 5191 7. 1903. VIII. 28. .... 4-70 — 7 3203 — 3203 106 — 3399 — 3399 8. 1905. VIII. 21 3-41 — 11 2742 — 2742 0-92 — 2522 — 2522 9. 1907. XI. 18 0-55 + 1 1845 -Г1845 0-51 — 948 — 948 1907 és 1912 közt azonban — mint a következőkből látni fogjuk — a Duna vízjárása a Drávatorok tájékán valóban megváltozott, még pedig olyan értelemben, hogy ugyanaz a víztömeg 1907-ben és 1907 előtt kisebb vízállással folyt le, mint 1912-ben és 1912 után. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy 1907 után az árvizek a Drávatoroknál felduzzadtak. Kérdés, hogy ennek a duzzadásnak mi a hatása Mohácsnál, vagyis kérdés, hogy a drávatoroki duzzadás következményeként a mohácsi közepes tömeggörbe mennyiben változott meg? Ebben a kérdésben támasztékul szolgálhat az a két adat, amelyet a jugoszláv Vízrajzi Osztály a Bezdánban, vagyis mintegy 20 km-rel Mohács alatt végzett mérések alapján határozott meg és amelyet az ábrán az A és В betűkkel jelöltünk. Ennek a két adatnak a felhasználásával az 1912 és utána következő évek számára valószínű közepes tömeggörbe gyanánt az ábra baloldali, ,,1912—1926" jelzésű vonalát kapjuk. Mint az ábra felső része mutatja : a közepes tömeggörbének az 1907 előtti és az 1912 utáni időszakra ekként történt felvétele azt jelenti, hogy a másodpercenkénti 6,000 m 3 közepes tömegű árvizeknek az időközben beállott gombosi vízjárásváltozás folytán 15 cm duzzadásuk van. A mohácsi tömeggörbe alsó szakaszát az 1912 utáni időre is változatlanul hagytuk. Ennek az okai a következők : a) A. +400 cm-nél kisebb mohácsi vízállásoknak megfelelő gombosi vízszínek duzzadása már alig hat vissza Mohácsra. b) Az ábrán a, b, с és d betűkkel jelölt adatokból, — amelyeket szintén a jugoszláv Vízrajzi Osztály 1924—1926. évi bezdáni mérései alapján kaptunk — azt kell következtetni, hogy az ugyanazzal a közepes tömeggel jellemzett közép- és kisvízi tömegeknek megfelelő mohácsi vízállások nem változtak meg lényegesen.
