Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
13 nagyobb lesz, mint amilyen az A-ban volt, viszont а В keresztmetszet másodpercenkénti víztömegének a maximuma kisebb lesz, mint amilyen az A-é volt. Mivel pedig a 4. és 5. ábrán az A keresztmetszet másodpercenkénti víztömegének a maximumát a qmax jellel, а В keresztmetszetét meg a q B jellel jelöltük, világos ezek után, hogy <Ib < qmaxHogy közelíthetjük meg jobban ennek a q B tömegnek az értékét? Az 5. ábrából közvetlenül leolvashatjuk, hogy 7 Яв = q 0 + + + d 6 + = Яо + I di1=4 Viszont az árhullámok ellaposodásának a törvényéből az is következik, hogy valamennyi d ( kisebb, mint a neki megfelelő (q i—q 0), tehát ezek a d (к kifejezhetők ilyen alakban : di = a, (qi — q 0), ahol tudniillik. aidEnnélfogva a q B kifejezése így is irható. 7 Чв = q 0 + I «i (qi — Qo) 1i=4 Ha már mostan az A keresztmetszetben az átfolyó vízmennyiség a 6-ik időegység végén bekövetkezett tömegkulmináció időpontj an tul allandoan c[ ma x maradna, vagyis ha ebben a keresztmetszetben ettől a pillanattól kezdve a lefolyó víztömeget a 4. ábra DE egyenese képviselné, akkor а В keresztmetszetben sem következnék be a tömeg kulminálása a 37-ik időegységnek a végén, hanem tovább szaporodnék mindaddig, míg el nem érné a felső keresztmetszet q ma x tömegét, ezentúl pedig állandóan megtartaná ezt a q ma x értéket, vagyis akkor az 5. ábra tömegvonalát az F G vízszintes képviselné. De akkor а В keresztmetszeten átfolyó q B vízmennyiséget abban a pillanatban, amikor a q ma x értéket eléri, mindenesetre ki lehet fejezni ilyen alakban : 5. ábra. Az árhullám alakja az alsó, В keresztmetszetben.
