Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
11 лак bizonyos évekre számított átlaga emelkedett-e, vagy süllyedi, hanem szükséges, hogy úgy az árvizeket, mint a kisvizeket alaposabb tanulmány tárgyává tegyük. * * * Ha az elmúlt évtizedeknek minden évére volnának olyan adataink, amelyek pontosan megadnák, hogy azonos magasságú vízállásuk idején az évek egymásutánjában mennyi víz folyt le Gomboson, akkor ezekből az adatokból bármely évre megtudnók szerkeszteni a Duna gombosi tömeggörbéjét és ezeknek a görbéknek egymással és a felülről érkező víztömegekkel való összehasonlítása meglehetős pontos tájékoztatást adna a Drávatorok körüli Dunaszakasz vízjárásának változásáról. Ilyen adataink azonban sajnos nincsenek, mert sem a magyar, sem pedig az 1926-ban végzett jugoszláv víztömegmérések nem alkalmasak arra, hogy belőlük az elmúlt évtizedek bármely évére vonatkozólag közvetlen következtetéseket vonhassunk. Ezzel szemben a Dunán Mohácsra, a, Dráván meg Barcsra sokkal pontosabb adataink vannak. Ezek az adatok szintén régiek ugyan, azonban sem a Duna vízjárása Mohácsnál, sem a Dráváé Barcsnál nem változott meg lényegesen s emellett a Duna vízjárásának Mohácsnál történt csekély megváltozását — mint látni fogjuk — számításba tudjuk venni. Ezért mi egy olyan módszert dolgoztunk ki, amellyel — a Duna mohácsi és a Dráva barcsi vízállásainak, valamint a mohácsi és barcsi közepes tömeggörbének ismerete alapján — a gombosi közepes tömeg görbét az elmúlt évtizedek bármely évére meglehetős pontossággal meg lehet határozni. (Hogy mit értünk közepes tömeggörbén, azt később fogjuk megmagyarázni.) Ezt a módszert az alábbiakban ismertetjük. * * * Valamely állandó keresztmetszetű és egyenletes fenékesésű csatornában két keresztmetszet van egymás alatt : az A és a B. (3. ábra.) \B 3. ábra. A csatornában húzamosabb ideig a q 0 másodpercenkénti, vagyis a Q 0 nagyobb időegységenkénti — óránkénti, vagy naponkénti — vízmennyiség folyik. Azután a felső, vagyis az A keresztmetszetben a 4. ábrán 1. sorszámmal jelölt időegységnek a kezdetén áradás kezdődik. Az A keresztszelvényen átvonuló árhullámnak alakját szintén a 4. ábra mutatja : a keresztszelvényen átfolyó másodpercenkénti vízmennyiség átlaga az első időegységben q v a másodikban q 2, a harmadikban q 3 és így tovább. A vízmennyiség a 6-ik időegység végén éri el maximumát, ettől kezdve fokozatosan csökkenik, míg végre a 13-ik időegység végén leszáll az eredeti q 0 értékre. Az ábrán a Q v Q 2, Q 3 . . . jelzések az 1, 2, 3 . . . sorszámokkal jelzett időegységek alatt lefolyt egész vízmennyiséget, a (Q L—Q 0), (Q 2—Q 0) . . . jelzések pedig a kezdeti mennyiségen felül lefolyt mennyiségeket jelentik.
