Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

о a töltések alacsonyak voltak, keresztszelvényüket sem egységes alapon állapították meg, anyaguk és alaptalajuk sok helyen rossz volt, a karbantartás pedig a háború alatt hiányos volt. A ,,Kire hárul a felelősség a katasztrófáért" („Sur qui retombe la responsabilité de la catastrophe?") című 9. fejezet ismét főként a gombosi hídnak és a gombosvaj szka-élőszigeti társulat töltésének a kérdésével foglalkozik és azt állítja, hogy mind a kettőnek az építésénél hiányzott a kellő megfontolás és előrelátás, végül a 10. fejezet a hasonló katasztrófák elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket részletezi. 2. A magyar tanulmányok alapjául szolgált módszer ismertetése. Mint ebből a rövid ismertetésből látható, a jugoszláv jelentésnek leglényegesebb következtetése az, hogy a Duna drávatoroki szakaszának a vízjárása 1907 és 1912 közt megváltozott, még pedig olyan értelemben, hogy ugyanaz a tömegű árvíz 1907 előtt és 1907-ben sokkal alacsonyabb vízállás mellett folyt le, mint 1912-ben és 1912 után. Ezt a véleményt velejében osztjuk. Szembeállítja azonban a jugoszláv jelentés 36. oldala ezzel a megállapítással azt a másikat is, hogy a kisvizek színtje nem változott és ezt a megállapítást arra az egyetlen tényre alapítja, hogy ha a hajózó kisvíznek a szintjét a Nemzetközi Dunabizottság javasolta módon határozzuk meg, akkor annak az 1900—1909 évekre számított átlaga közel ugyanaz, mint az 1909 utáni éveknek az átlaga. Ezzel a megállapítással már nem értünk egyet. A jugoszláv jelentés ugyanis csak az árvizek kérdésével foglalkozik részletesen és az árvizek közül is csak azokat vizsgálja, amelyeknek a magassága Pakson meghaladta a +530 cm-t. Azonban a közvetlenül Paks alatt fekvő átvágások, különösen pedig a bogyiszlói átvágás kifejlődése folytán Pakson a legutóbbi évtizedek alatt úgy a kisvizek, mint az árvizek szintje süllyedt, tehát a paksi vízmércén a legutóbbi évtizedek alatt észlelt vízállások alapulvétele kétséges értékű következtetésekre kell hogy vezessen. Lássuk ugyanis először az árvízeket. A 2. ábrán bemutatjuk két egyforma jellegű árhullám budapesti és paksi grafikonját. Az első árhullám 1897-ben, a második meg 10 évre rá, 1907-ben vonult le. A budapesti és paksi tetőzés magasságának egymáshoz való viszonyáról az 1. táblázat ad számot s ebből a táblázatból az következik, hogy Pakson 1897-től 1907-ig a -\-550 cm körüli árvizeknek a budapesti tetőzéshez viszonyított magassága mintegy 30 cm-rel süllyedt. 1. táblázat. Év A tetőzés magassága Különbség (Paks minusz Budapest) Év Budapesten Pakson Különbség (Paks minusz Budapest) с e n t i in é ter 1897. + 540 + 546 + 6 1907. + 593 + 567 26