Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VII. Kvassay Jenő: Magyarország vízgazdálkodási politikája

134 fokozott törekvése. Ismeretes, hogy Indiában az öntözések céljaira a vizek tárolását már évezredek előtt megvalósították. Azonban a modern víztárolók csakis néhány évtizedes múltra tekinthetnek vissza és e téren a legnagyobb haladást Franciaország, Németország és az Egyesült Államok érte el. A modern víztárolók kiválóan alkalmasak a folyók felső völgyében fekvő községek és városok elárasztás elleni védelmére, mikor egyúttal arra is szolgálhatnak, hogy kis vízállás idejére a tárolt vizet vízerők és öntözések céljaira leadhassák. Ily víztároló hazánkban eddigelé csak egy van, a Berzava völgyében Resica fölött, azonban 4 újabb víztárolónak a megépítése is már a végrehajtás stádiumáig jutott. IV. A folyóvizek beszennyezésének meggátlása. A magyar vízjogi törvény. A víz az emberi és állati életnek egyik nélkülözhetetlen eleme, miértis annak élvezhető állapotban való megtartása a közigazgatásnak egyik legfontosabb feladata. A vízjogra vonatkozó 1885 : XXIII. törvény életbelépte óta szakadatlan küzdelem folyik a vizek beszennyezése ellen és megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a küzdelemnek máris megvannak kézzel fogható eredményei és a vízjogi ítélkezés is immár annyira kialakult, hogy a helyzetnek nemcsak további romlása tekinthető kizártnak, hanem a már engedélyezett ipari vállalatoknak a törvényes keretekbe való szorítása is kellő eredménnyel folyik. Szerencsénk, hogy e kérdést még akkor sikerült haladásában megragadnunk, mikor az ipari szennyezés nem öltött a nyugati, iparűző államokban található mérveket. A modern vízgazdálkodásnak alapját a vízjogról szóló 1885 : XXIII. tc.-ben raktuk le. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy immár 30 évet meghaladó életbe lépte óta nemcsak teljesen bevált és a különleges hazai viszonyok között sem akasztotta meg a haladást, sőt ellenkezőleg az abban lefektetett helyes elvek további törvényhozási intézkedéseknek szolgáltak alapul. Elég erre vonatkozólag hivatkoznunk az 1913 : XVIII. t.-c.-re, mely novelláris úton terjesztette ki a helyesnek felismert elveket a vízerőkre, a források védőterületére, a hajózás céljára szükséges kikötő és rakodópartokra. Vízjogi törvényhozásunk terén csakis arra van szükség, hogy a külön, tekintélyes számú törvényeinket egységes törvénykönyvbe (kódex) foglaljuk össze és az egyes törvények kisebb hiányait és hézagait ebből az alkalomból pótoljuk. Az elvek helyesek, sok tekintetben megelőztük Európa nyugati államainak vizitörvényhozását is, de a mi fődolog, egyúttal teljes fejlődési szabadságot biztosítottunk a legmodernebb vízgazdálkodás részére. ÖSSZEFOGLALÁS. Az ország geográfiai egységének megbontásával, illetőleg területének feldarabolásával annak első szomorú következménye volna, hogy páratlan viziúthálózata nemcsak nem fejlődhetnék a megelőzőkben vázolt irányban, hanem még a meglevők is a kellő ki nem használás következtében a fokozatos pusztulásnak lennének odadobva.