Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VII. Kvassay Jenő: Magyarország vízgazdálkodási politikája

MAGYARORSZÁG VlZGAZDASÁGI POLITIKÁJA.

1 írta : néhai KVASSAY JENŐ. A magyar korona országainak területe 325,000 négyszögkilométer. Ebből síksági terület tengerszín feletti 70 métertől 150 méterig 136,000 négyszögkilométer, vagyis 42%; dombvidék 150—500 m között 97,000 négyszögkilométer, 29%% és végül (500 m felül) hegyvidék 92,000 négyszögkilométer, vagyis 28%%. A síksági területnek az a része, mely a tengerszín felett 130 méter magasságig fekszik, a geológiai időkben édes vizi tenger (Mare dulce pannonieum) volt, mely az aldunai szorosok,, a Kazán és a Vaskapu áttörésével ért véget, miért is a nagy magyar Alföldet ma már földtengernek is nevezhetnők. Magyarország rendkívül nagy és csekély esésű síksága az azt övező Kárpátok alkotta hegykoszorújával Elisée Reclus szerint valóságos geográfiai egységet (véritabl.e unité géographique) alkot és mint ilyen, kiválóan alkalmas az összes vízgazdasági feladatok megvalósítására, kivált, ha mindezekhez hozzávesszük még éghajlatának tág határok között való változását is. Magyarország klímája a vele érintkező három nagy klimatikus zóna befolyása alatt áll : úgymint az óceáni, a középtengeri (mediterrán) és az ázsiai klíma alatt. Évi középhőmérséklete 8—14 С fok között váltakozik, anomáliája 2 fok, vagyis átlag annyival melegebb, mint ami földrajzi szélességnek megfelelne. Az évi átlagos eltérés 5'1 С fok az Alföldön, amielég tekintélyes. Az abszolút eltérés még jelentékenyebb, azaz 6-5—6-6 fok. A csapadék átlagos mennyisége aképen oszlik meg, hogy a síkságon 600 milliméternél alacsonyabb, a dombvidéken 600—700 milliméter, a hegyvidéken pedig 1000—1400 milliméter között változik. Az évi csapadék mennyisége igen változó. A száraz éveket rendkívül esős évek követik. így például Budapesten 1863-ban 328 mm, 1865-ben 369 mm eső esett, míg 1915-ben 941 mm, ezzel szemben 40 éves átlag 620 mm volt ugyanebben a városban. A magyarországi viszonyokban és az éghajlatban rejlő eme nagy különbségek a magyarságot a vízgazdasági feladatok oly változatossága elé állították, milyenek más aránylag csekély kiterjedésű államban (300,000 négyszögkilométer) alig találhatók fel. Ez az oka és magyarázata annak, hogy a magyar vizimunkálatok igen sok és igen lényeges vonásokban elütnek a nyugati és középeurópai hasonló létesítményektől. Hogy azonban az idevágó kérdéseket rendszeresebben tárgyalhassuk, célszerűnek mutatkozik, azokat egyes csoportokra elosztani. 1 A tanulmányban foglalt összes adatok a háborút megelőző 1913 évre vonatkoznak s a végén lévő megjegyzések kétségtelenül bizonyítják, hogy ez a dolgozat az összeomlás után, tehát 1919 január—március között készült. Szerkesztő.