Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

123 megfelelően irányoztatnak elő. Az állami támogatás (segély) engedélyezésének módja azonos a talajjavítási munkákra vonatkozóan megállapítottal. A törvény indokolása szerint az 1931—1940-ig terjedő időszakban a vízszabályozási munkákat a csehszlovák állam minden tartományában, a talajjavítási és vízszabályozási munkákat főképen a Magyarországtól elszakított területeken szándékoznak nagyobb terjedelemben végrehajtani. A vízszabályozási munkák programmjának vezérgondolata a munkák rendszeres kivitelén kívül az, hogy a nagy folyók és folyamok völgyeiben úgy végeztessenek el a tervezett munkák, hogy a mezőgazdasági termelés legcélszerűbben, a legmagasabbra fokoztassék. Szem előtt tartják mindig azt a körülményt, hogy a csehszlovák állam történelmi részében (Cseh-, Morvaország és Szilézia) 200000 hektárnyi (340,000 kat. hold a Magyarországtól elszakított területen 250,000 hektárnyi (432,500 kat. hold) terület van még mindig árvízkároknak kitéve, ami a mezőgazdaságra óriási hátrányt jelent. így pl. a Latorca, valamint mellékfolyói a Labore, Ung és Feketevíz völgyében, mintegy 50,000 hektár (86,500 kat. hold) nagyságú összefüggő terület van, majdnem évente olyan mérvű árvízkároknak kitéve, hogy vízlevezető csatornák liijján néha több hónapon át borít el a kiáradt víz igen jelentékeny területeket. Hasonló a helyzet a Latorca keleti völgyében, a Feketemocsár (láp) vidékén, valamint a Felsőtisza mellékfolyói körül. Igen súlyos károkat okoznak a mezőgazdasági termelésnek a felső völgyekben a vadpatakok is. A nagyobb vízfolyások szabályozási munkái úgy lesznek végrehaj tan dók, hogy összhangban legyenek az illető vidéken tervbevett rendszeres mezőgazdasági termeléssel s ezért tekintet nélkül arra, hogy rét-, legelő- vagy szántóföldi gazdálkodásról van szó, a talajjavításhoz szükséges elsőrendű munkálatok, mint a folyószabályozások el nem választható részei egyidejűen föltétlenül szintén végrehajtandók lesznek. A rétművelés érdekében gondoskodni kívánnak arról, hogy a nagyobb vízfolyások völgyében az öntöző víz kivétele biztosítható legyen. Természetszerűen a folyószabályozási munkáknak az a célja, hogy a vízszín változását a szükségnek megfelelően irányíthassák is. Erre a célra szolgálnak a tervezett völgyzárógátak és víztárolómedencék. Azoknak a víztárolómedencéknek a létesítése, amelyekben a vizet öntözés és vízellátás, továbbá az árvizek visszatartása érdekében tárolják, a talajjavítási alapból lesz biztosítandó. Azok a völgyzárógátak — ellenben — amelyek az előbb említett célokon kívül főképen vizierők hasznosítására vagy a hajózás érdekében szükséges víztömegek tárolására szolgálnak, az ú. n. viziút alapból fognak megépíttetni. A víziútalapról szóló törvény az elmúlt évben (1931-ben) szintén megkapta az alkotmányos jóváhagyást. Az új víziútalapot a csehszlovák közmunkaügyi minisztérium kezeli. Célja a folyók hajózhatóvátétele, kikötők építése, a hajózás és a vízierők kihasználása érdekében nagy völgyzárógátak létesítése. A víziútalapnak a következő tizenkét évre kidolgozott programmja szerint kereken 2-5 milliárd csehkorona (mintegy 425 millió P), vagyis évente 208 millió cseh korona (kereken 35-4 millió P) kerül beépítésre.