Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPJÁRÓL SZOLO tJJ TÖRVÉNY. írta: VAS LEÓ. Dr. Ing. Jan Horák, a csehszlovák mezőgazdasági minisztérium osztályfőnöke : ,,Le développement et le programme des améliorations foncières dans la République Tchécoslovaque" című művében ismerteti a vízgazdálkodási alapra vonatkozó új törvényüket. Olvasóink részére a következőkben mutajuk be az új törvény rendelkezéseit : A szomszédos csehszlovák állam területén a vízzel való észszerű gazdálkodás, — a talaj rendszeres javítása, — az utóbbi évtizedekben sokkal jelentékenyebb volt, mint a világháborút megelőző időkben. Az a körülmény hogy az új államalakulatnak aránylag nagyon rövid uralma alatt a vizek Csehszlovákiának úgyszólván egész területén nagy károkat okoztak, szükségessé tette, hogy hatékony és rendszeres szabályozási munkákat hajtsanak végre mindazokon a szélesebb völgyekben átvonuló vízfolyásokon, hegyi- és vadpatakokon, melyeken addig rendszeres vízgazdálkodás nem volt. A leesapolás és az öntözés, — amely úgy a hegyes-dombos vidéken, mint a lapályos alföldeken a leghatásosabb, sőt egyik főtényezője a mezőgazdasági termelés fokozásának, valamint a, földből származó jövedelem növelésének, — a talajjavítást igénylő területeknek csak egyötöd részén hajtatott eddig végre. (Még 1,800,000 hektárnyi, 3,114,000 kat. hold terület vár kultúrmérnöki munkára. Ebből Csehország-, Morvaország- és Sziléziára 926,000 hektár 1,602,000 kat. hold, a tőlünk elcsatolt Felsőmagyarországra 877,000 hektár 1,517,000 kat. hold esik. A községeknek vízzel (főkép ivóvízzel) való ellátására eddig a községek 12%ban épült vízvezeték. Az eddigi gyakorlat ugyanis nem tette lehetővé a vízgazdálkodási műveleteknek a kívánt nagyarányú és rendszeres fejlesztését, mert az állami költségvetésben nem volt céljaikra elegendő költségfedezet biztosítható. De azért sem volt a kívánt eredmény elérhető, mert a csehszlovák állami költségvetésben a vízgazdasági építkezésekre fölvett egyes tételek szétforgácsolódtak, s mert ennek következtében a tartományi költségvetésekben is egyenlőtlenségek álltak elő. A talajjavítási és egyéb kultúrmérnöki munkálatok végrehajtása a fentebbi pénzügyi természetű okokból nem volt rendszeres és nem volt célszerű, mert szétaprózott költségadományok gazdaságos, illetve takarékos építési módszerek alkalmazását nem teszik lehetővé. A vizi építkezéseknek az állami költségvetési rendszerbe való beillesztése megnehezítette, sőt részben meg is akadályozta az észszerű vízgazdálkodás érdekében múlhatatlanul szükséges nagyobb terjedelmű és költségesebb munkákat és a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen, nagy hitelezési műveletek végrehajtását Az állami költségvetési rendszerek törvényes szellemével ellenkező „virement" 6*