Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - V. Schick Jenő: A Tisza-szamosközi társulat legújabb munkái

112 lehetséges megoldást is, nevezetesen, hogy nem volna-e célszerűbb a belvízcsatornát nyíltan és a Tisza visszaduzzasztásának határáig két töltés közé fogva a Tiszába bevezetni? Ez a megoldás azonban sem anyagi, sem műszaki szempontból nem látszott célszerűnek. A két oldali védtöltés nag}

r költségén kívül ugyanis a társulatnak mindkét parton egész sereg zsiUpet kellett volna létesíteni, fenntartani és vállalni a decentralizált kezelés és felügyelet minden hátrányát. A torkolati zsilip esetén a fenti nehézségek mind megszűnnek és lényeges anyagi megtakarítás lévén elérhető, mindössze azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a Tisza és Szamos árvizeinek időtartamára bezárt zsilip mögött a Tur-meder képes lesz-e az érkező belvizeket terepszín alatt, vagyis károkozás nélkül raktározni? Ez a vizsgálat kedvező eredményre vezetett, mert a társulat mélyebben fekvő, melegebb árteréről a téli belvizek általában hetekkel korábban folynak le, mint a 11. kép. A „Kövessy Győző-zsilip" alulról nézve. Tisza és Szamos árvizei, amelyek a magasabb fekvésű, tehát hidegebb vízgyűjtőkről táplálkoznak. A két, különböző fekvésű területre lehulló nyári csapadékok vizei a megejtett vizsgálatok szerint nem egyidejűleg folynak le. A Túr folyó medre, mint belvízfőcsatorna a Tisza -f 700 cm-es vízállásáig terepszín alatt képes a belvizeket levezetni. Az 1888—1928 közötti 40 esztendő alatt pedig a Tisza vízállása mindössze 15 évben emelkedett a -j- "00 cm fölé és ezek közül az árvizek közül is csak négynek tartama haladta meg a 10 napot. Fentiek alapján minden remény megvan arra, hogy amennyiben a maximális árvizek ideje a legnagyobb belvízmennyiséggel nem esik össze, a régi Túrmederben érkező belvizek terepszín alatt lesznek tározhatók addig az ideig, amíg a zsilipet zárva kell tartani. Maga a zsilip a fekvőzsilipek csoportjába tartozik és a 37 m

3/sec maximális belvízmennyiségnek 10—15 cm duzzasztással való átbocsátására 6 drb., egyenként 2 m széles nyílású vasbetoncső szolgál. A csöveket a Tisza felől emberi erővel emel-