Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - V. Schick Jenő: A Tisza-szamosközi társulat legújabb munkái

101 változtatás nélkül felhasználható. A főcsatorna belvizei a Tisza és Szamostöltés találkozásánál tervezett zsilipen keresztül távoznak el az ártérről. Ebbe a főcsatornába folynak az alsó ártér belvízcsatornái, ú. m. a Vármegyei-, a Gőgő-Szenke-, a Csomata- és a Tapolnok-csatorna, amelyekhez jelentékeny számú és hosszúságú mellékcsatorna csatlakozik. A felsorolt munkálatok költsége a tervezet szerint 6,960,000 P-re volt elő­irányozva. A társulat 1926 április havában kezdette meg a végrehajtást azzal a ténnyel, hogy ennek az igen nagy terhet jelentő összegnek államkölcsönként való felvételét közgyűlésén úgyszólván egyhangúan megszavazta. A következőkben a társulat 1926-ban megindult és a vázolt általános tervezet alapján végrehajtott munkálatait kívánom ismertetni, különös figyelmet szentelve a felmerült nehézségeknek és azok mikénti elhárításának, amelyek jövőbeli mun­kálatoknál hasznos tanulságul szolgálhatnak. Ármentesítés. A Tiszabecstől—Olcsvaapátiig terjedő tiszabalparti árvédelmi töltés végleges nyomon és méretben való kiépítését 1926. évben kezdtük meg, csatlakozva a Tiszabecs község belsőségét védő és már korábban kiépített töltés­szakaszhoz. A töltés általában mindenütt a vízfelőli lábától 10 m-re kezdődő anyag­gödörből talicskás és kordélyos munkával épült. A normálszelvények: 3 m korona­szélesség, 1 : 3 vízfelőli és 1 : 2 mentett oldali rézsűhajlás, 2-50 m-nél nagyobb magasság esetén a mentett oldalon 3 m szélességű padka. A korona az eddig ismert legnagyobb árvíz szintjét általában 1 m-el haladja meg. Az ülepedés miatt való túlmagasítással nem takarékoskodtunk. Az anyaggödrök végig az egész vonalon kitűnő töltésanyagot adtak. Homok és agyag kívánatos arányú keverékét. A kisajátítási nehézségektől eltekintve, a munka végig zavartalanul haladt. A munkásokkal nem volt nagyobb baj, bár a 60 fillértől 100 fillérig terjedő köb­méterenkénti egységárakkal a gyakorlatlanok, vagy kevésbbé munkabírók nem jól kerestek. A tiszabalparti védtöltés egész hosszúsága 52-52 km beleszámítva a Tiszabecs község fölött a Batár folyó mentén épült ideiglenes jellegű védtöltést és a gulácsi 8. sz. tiszai átvágás megnyitásának elmaradása következtében a kanyarulat körül újabban tervezett töltést, mely még megépítésre vár és ahol egyelőre ideiglenes töltésen kell az árvizek ellen védekezni. Az 1926—1928. években teljesen elkészült töltésekbe 1,081,000 m 3 anyagot építettünk be 1,099,469 P, és az elfoglalt terület céljaira 319 kat. hold földet sajátítottunk ki, 382,800 P értékben. A szamosjobbparti árvédelmi töltésnek a román határtól Olcsvaapátiig terjedő 46-45 km hosszú vonalán a társulatnak mindössze a Komlódtótfalunál a folyóba szakadt töltést kellett 765 m hosszban átépíteni és Gyügye községnél 240 m hosszban a meder áttöltést elkészíteni, valamint a panyola—olcsvaapátii Szamos­töltést a Tisza-töltéssel összekapcsolni, hogy így az árvédelem biztonsága teljes legyen. Ezek a munkálatok 1928-ban 56,693 m 3 teljesítménnyel és 81,034 P költ­séggel teljesen befejeződtek s 1929-ben csak az újonnan épült olcsvaapátii zsilip felett kellett a tiszai töltést a szamosi töltéssel összekapcsolni. A töltésmunkák rendkívül kedvező időjárási és vízállási viszonyok mellett folytak, s mindössze egyszer fordult elő, hogy egy Tiszakóród melletti, félig kész mederáttöltésen árvíz ellen kellett védekezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom