Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - IV. Trummer Árpád: Újabb vízmosáskötések

96 6. A tervezés alkalmával az esés csökkentésre és hordaléktározásra való figyelemmel megállapítjuk a beépítendő szilárd gátak célszerű magasságát. 7. Ha a sűrűn alkalmazandó fenékgátak miatt (mint pl. a 32. képen látható) a munkálat túlságosan költségessé válnék, a végleges jellegű gátakat ritkábban építjük és közéjük 0-80—1-00 m magasságú kettős rőzsegátakat iktatunk be, hogy a fenék feliszapodását ezekkel biztosítsuk. Mindamellett ezeket az ideiglenes jellegű gátakat is igyekeznünk kell megfelelően biztosítani és lehetőleg vízzáró módon elkészíteni. 8. Ott, ahol a vízmosás torkolata alatt vízfolyás kezdődik, annak rendezésével kapcsolatosan esetleg egy nagyobb hordalékfogó-gátat létesítünk. A vízmosáskötések tervezése és különösen végrehajtása — bár e feladatok műszaki szempontból egyszerűeknek látszanak — nagy körültekintést és gondosságot igényelnek. Nem egy munkálat sikere ment veszendőbe a hibás tervezési szempontok, vagy a kivitelnél előforduló gondatlanság következtében. Még az alacsony rőzsefonások elkészítésénél is fontosak a munkák egyes részletei (karóleverés, rőzseanyag), sőt a dugványozás is szakértelmet és gondos felügyeletet kíván. Előfordult egy munkálatnál, hogy az akáccsemeték ezreit ültették el fordítva a gyökérrel fölfelé, mert a felügyelet hiányos volt és a munkavezetés a munkásokat kellően nem oktatta ki. Az ily részletkérdések előtérbehelyezése talán kicsinyességnek látszik, azonban nincs egészen így, mert a vízmosáskötési munkálatok egyes részei úgyszólván mozaikszerűen egészítik ki egymást és ha a részletek között hézag támad, az könnyen az egész munkálat balsikeréhez vezet. Magyarországon talán csak a trianoni békeszerződés óta kezdik méltányolni a fa és erdő mélyreható problémáját. Sok egyéb elintézésre váró kérdés között az erdősítés sem áll utolsó helyen, ezért a kopár és vízmosásos területek befásítása is mindjobban előtérbe nyomul. Ennek a kérdésnek megoldása azért is sürgős, mert szoros összefüggésben van egyes vízrendszerek szabályozásával, illetve az árvizek kártételeinek megszüntetésével. A vízmosások káros hatása nemcsak a dombvidék letárolásában nyilvánul meg, hanem a távolabbi termékeny sík vidékek árvizeinek káros kiöntéseiben is. Ezért a vízmosások megkötésének problémája elsősorban a vízimérnök feladata, neki kell a vízfolyások alsó szakaszának rendezését a vízgyűjtőterület vízmosásainak megszüntetésével kiegészíteni és befejezetté tenni.