Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

3 Az előkészítő matematikai tanfolyam, melynek eredményéhez képest a főiskolára való fölvétel megtörténik, általában 2—3 évig tart. Jgen ritka eset, hogy valakit egyéves matematikai tanfolyam elvégzése után fölvételi vizsgára bocsátanak és utána a főiskolára fölvesznek. Mint érdekes körülményt föl kell itt még említenem, hogy a fölvétel alkalmával a francia nyelvből is vizsgát kell tennie a jelöltnek. A francia vizsga tárgya egy vagy több fogalmazvány megszerkesztése. A francia vizsga osztályozása fölemelt számegységgel történik. A fölvételi vizsga, melynek írásbeli és szóbeli része is van, a fentemlített francia nyelvvizsgán kívül természetszerűen egy sorozat matematikai, fizikai, kémiai és rajzbeli feladat megoldására is kiterjed. A matematikai feladatok felölelik az algebra, az analitikai geometria, a logaritmus számítás stb. kérdéseit. A kémiát kivéve, a feladatok mind elméleti problémákkal foglalkoznak. Az írásbeli vizsgák körülbelül egy hétig tartanak. Rendesen június havában vannak. Ha az írásbeli sikerült, a jelöltet szóbeli vizsgára bocsátják. A szóbelieket július és augusztus havában tartják meg és főiskolák szerint néha több fokozatból állanak. A szóbeli vizsgák tárgya számos fentebb részletezett tudományágon kívül néhány kötelező vagy fakultatív tárgyként szereplő élő nyelv. Néha még pszichoanalitikai vizsgálatot is tartanak. Meg kell állapítanom, hogy a francia főiskolák fölvételi vizsgái nagy szellemi erőfeszítést követelnek a jelölttől, amelyet sokan elvitathatatlan túlterhelésnek tartanak. Mert ezeken a vizsgákon nem elegendő az, hogy valaki tud, többet kell tudnia, mint szomszédjának, a másik jelöltnek. Van azonban ennek a túlterhelésnek tapasztalataim szerint egy másik forrása is, amely nehezebben kerülhető el, s amely a vizsgázó tanár hiúságából fakad. A vizsgáztatók ugyanis gyakran a jelölt kárára a szóbeli vizsgára feladott fogós kérdésekkel kívánják kiválóságukat csillogtatni. Ezek a kérdések, illetve a reájuk adandó feleletek így persze belekerülnek a következő év fölvételi vizsgájának anyagába s azt állandóan duzzasztják. A vezetésem alatt álló főiskolán arra törekedtem, hogy ennek a túltengésnek gátat vessek. Bármikép is álljanak a dolgok, addig, amíg a főiskolára való belépés nem szabad és a hallgatók létszáma nem korlátlan, a fölvételi vizsga az egyetlen módja a jelentkezők kiválasztásának. Miután a jelölt így már átesett a fölvételi vizsgán és beléphet a főiskolára, szükségesnek tartom, hogy megismertessem a francia technikai főiskolák rendszerében észlelhető különbségeket. Franciaországban három technikai főiskola van. Az École Normale Supérieure, az École Polytechnique (a Magyarországon École des Ponts et Chaussées néven ismert főiskola) és a vezetésem alatt álló École Centrale des Arts et Manufactures (ÉCAM). Az École Normale Supérieure főképen a tanári pályára, illetve a tanári államvizsgára készíti elő az ifjúságot. Az École Polytechnique tulajdonképen katonai akadémia s a tüzérség, mérnökkar, tengerésztiszti és a vezérkari mérnökök kiképzésére szolgál. Innen kerülnek ki a különböző állami szolgálati ágazatok mérnökei, sőt az ipari termelés terén is alkalmazást talál az École Polytechnique oklevelét elnyert bizonyos számú