Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

104 szél Békéscsabán a réti ecset-pázsit magját hordta az öntözött területre, s ott a fű meg is telepedett. Szerinte nem hatásos az öntözés, ha nem a megfelelő növényt öntözzük. Előadó a felszólalások végén maga is elismeri, hogy az egyik felszólaló által említett művében tett megállapítás téves, mert a szikesek szerinte sem az ármentesítés és lecsapolások következménye. Ezeknek szükségességét és szakszerű elvégzését elismeri. Rohringer Sándor örömmel állapítja meg, hogy előadó eddigi nézeteivel szemben maga is megállapítja az Alföld lecsapolásának feltétlen szükségességét. Sárkány Béla előadásához elsőnek Tomka Emil szól hozzá, Szerinte ha a szikes magasabb területen fekszik, akkor a területről a víz lefolyik és alagcsövezni nem lehet. Mélyebb területeken pedig amikor alagcsövezésre szükség volna, akkor az alagcső vizét befogadó csatornák vízzel vannak megtelve. Felemlíti a mindszenti és mezőhegyesi öntözéseket. Minszenten azt tapasztalta, hogy ott csak öntöztek, de nem trágyáztak és úgy kihasználták a földet, hogy később a föld már nem hozott semmit. Jelenleg nem tudja, hogy áll e két helyen az öntözés és ezért kívánatosnak tartaná onnét az öntözésre vonatkozó adatok beszerzését. A továbbiakban a táblák nagyságát 10 kat. holdban ajánlja megállapítani, s a kalkulációnál pedig az évenkénti kétszeri kaszálás eredményét tartja figyelembe veendőnek. Rohringer• előadásához elsőnek Sajó Elemér szól hozzá és az ármentesítés áldásának illusztrálására adatokat olvas fel a borsodi 60.000 négyzetkilométeres, még nem mentesített területről. Ezen a területen az ármentesítés hiánya miatt óriási a nyomor, míg vele szemben, a Tisza balpartján, a mentesített területen a viszonyok sokkal jobbak. A nyílt ártéren sokkal kisebb a lakosok száma, mint a megfelelő nagyságú mentesített területen. Az állattenyésztés is nagyon el van maradva, mert nincsen takarmány. Ott vannak az ország legrosszabb szikesei, pedig ez a terület még ősi állapotban van. A vasúti és közlekedési utak az ármentesítés hiánya miatt még nem épülhettek meg. Ha jön az árvíz, úgy a lakosság összecsomagolja a holmiját és menekül. Az ármentesítés és lecsüpolás ellen való támadások az előadás-sorozaton hallottak után elintézetteknek tekinthetők. Az öntözésre nem azért van szükség az Alföldön, mintha az Alföld kiszáríttatott volna, hanem azért, amit Rohringer olyan világosan kifejtett. Igaza van Rohringernek, hogy mi most két kor határán vagyunk. Az egyik koron — a víz kártételeinek megszüntetésén — túl vagyunk s előttünk van a második, a vízhasznosítás kora. Széchenyi idejében sem voltak még kiforrott vélemények és így vagyunk most is. A vélemények kezdenek kiforrani, s Rohringer előadása nagymértékben hozzájárult az eszmék tisztázásához. Orphanidesz János a magyar mérnöki munka nagyszerűségét, a magyar ipar fejlettségét emeli ki és kijelenti, hogy az öntözéssel kapcsolatban lévő munkák elvégzésére teljesen készen áll. Kenessey Béla Treitz Péternek legutóbb a Pátria Klubban tartott előadásával foglalkozik és ismételten rámutat úgy a szikeseket, mint az állítólagos kiszárításokat illető tévedésekre. A szikesek javításánál használandó „Treitz-féle" meszezés vagy márgázás költségszámítását helyesbíti. Egyben kétségbevonja a Patonayféle öntözés által elért terméseredményt, mely Treitz szerint holdanként 20—30 q,