Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - V. Rohringer Sándor: Az Alföld öntözése

80 érthetővé teszi az egyéb öntözésekkel kapcsolatos rizsöntözések nagy számát is. (3. ábra.) Az újabb kultúröntözésekre jellemző alkotások az amerikai, továbbá a délafrikai és ausztráliai öntözések. Ezeknél nem szükségszerűségképen : a klímából vagy az éltető anyaföldből sarjadozott ki az öntözés alkalmazása, hanem csupán mint segédeszköz részben magánosok és társaságok, részben az állam telepítési, szociális és birtokpolitikájából. A termőerőben gazdag, de lakatlan és olcsó földekre való telepítés céljából a társaságok és az állam részben üzleti, részben altruista alapon a kedvezményesen juttatott telepes földek számára a még hiányzó egyetlen feltételt, a növényi életet tápláló vizet kutakból, víztárolókból, vagy folyókból kivezetett csatornákon vezeti. Természetesen itt már nem elegendő a víznek odavezetése, úgy, mint az ősi eredetű öntözéseknél, hanem mint minden mesterségesen keltett akciónál, a többi alapföltételt is meg kellett teremteni, elsősorban az öntözés ismeretének terjesztését, alacsony vízdíjakat, a földnek ingyenes juttatását, vagy olcsó hitelt, szóval nagyrészt olyan kellékeket, amelyek az ősi öntözéseknél, ahol az öntözési szakértelem apáról-fiúra öröklődött, a föld a család kezében van, az igénytelenség maga is már olcsó önköltséget jelent, nem szükségesek, vagy nem oly mértékben szükségesek, mint a mesterségesen életrekeltett kultúröntözéseknél, amelyeket állandó felügyelettel, tanítással, irányítással kell támogatni. Ez után a rövid szemle után, mellyel végigfutottunk a világ nevezetesebb öntözésein, könnyen összeállíthatjuk azokat a föltételeket, amelyek az öntözések kifejlődésére kedvezőek, s ebből következtethetünk a nálunk berendezhető életképes öntözésekre is. Az öntözések legtermészetesebb, legéletrevalóbb fajtájánál az ősi öntözéseknél a szélsőséges, esőtlen sivatagi klíma szerepel döntő tényezőként, további ok pedig a lakosság sűrűsége. Elősegíti az öntözést a víz jelenléte, a birtok védelme és a veleszületet gyakorlat, míg a kultúröntözéseknél ellenkezően az embert foglalási, terjeszkedési vágya viszi a sivatagi esőtlen klíma vidékére és annak meghódításához az állam, vagy társulások segélyével vizet visz. A mesterséges életrekeltés és életbentartás sok és nehéz feltételhez van kötve és azok a nagy kiterjedésű öntözések, a vízépítési technika remekmüvei, a föld meghódításának eszközei, bizony mind az egyén, mind az állam részéről csak hosszú, szívós, áldozatos és sokszor balsikerekben gazdag munkájával voltak sikeressé tehetők. Ha a mi viszonyainkra vonatkoztatjuk az elmondottakat, úgy az első fő kényszerítő ok, amelynek az ősi eredetű öntözések keletkezése tulajdonítható, nálunk távólról sincs meg, t. i. a klímának az a mostoha kényszerítő jellege, amelyet 2—3, sőt több, teljesen esőtlen rendkívüli forróságú hónap jellemez. A mi évi átlag 580 mm-es csapadékunk elosztása sem mindig kedvező ugyan, mert nyáron néha 2—3 hétig alig esik néhány mm eső, viszont a párolgás havi 90 mm-t is elér, ennek ellenére ez csak enyhített megnyilvánulása a világ nagy öntözéseinél tapasztalt olyan száraz klímának, mely az embert az öntözésre rákényszeríti. Bármilyen szeszélyes is az időjárásunk, az is tény, hogy június végéig, míg a búza érik, legtöbbször van csapadék, tehát a mindennapi kenyeret a magyar föld csaknem mindig megadja, és éhenhalásról nálunk szó sem lehet, ha pedig a júniuson túl érő kapásokba vetett számítás gyakran csalódásra is vezet, azért a legszegényebb földmunkás is aratáskor megszerzi a télirevalót, s ami hiányzott, azt hozzá napszámával —• az