Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
2. füzet - II. Dr. Ballenegger Róbert: A belvízlevezetés, a lecsapolás és az elszikesedés talajtani vonatkozásai
31 atomsúllyal bíró fémnek nagyobb a becserélődési energiája. Az egyvegyértékű nátrium becserléődési energiája csak fele a kétvegyértékű kalciuménak. Az elnyelt ión természete és az agyag kolloid sajátságai közt szoros összefüggés van. Ennek igazolására szintén Gedroiz egyik kísérletsorozatának eredményeit idézem. Az alábbi táblázat adatai azt mutatják, hogy miként módosult valamely agyagos talajnak vízfelvétele és a vízfelvétel által előidézett megduzzadása akkor, ha benne az elnyelt iónokat a kísérletező más iónokkal cserélte ki. Vízfelvétel Megduzzadás (100 g talaj által (100 cm 3 talaj térvisszatartott víz fogat növekedése Nátrium-agyag 106 g 47 cm 3 Ammonium-agyag 78 ,, 24 ,, Kálium-agyag 73 ,, 19 „ Kalcium-agyag 71,, 17 „ Aluminium-agyag 63 ,, 6 ,, A talaj kolloid sajátságai és az elnyelt ión természete közt tehát összefüggés van. Ebbe az összefüggésbe mélyebb tebekintést nyerhetünk, ha megvizsgáljuk valamely kalcium-agyagnak és a belőle előállított nátrium-agyagnak finomabb, úgynevezett ultramechanikai összetételét. A bemutatott adatok szintén Gedroiz munkájából valók. A kísérletező egy jó fekete földnek, egy kubáni csernoszjomnak 1 altalajából indult ki, amelyben az elnyelt bázisok zöme kalcium és magnézium volt. Ezeket nátrium ellenében cserélte ki olymódon, hogy 10 g talajt 200 cm 3 5%-os konyhasó oldattal rázott össze. Ekkor az elnyelt kalcium és magnézium egy része oldatba ment, helyébe nátrium cserélődött be. A fölrázott talaj a tömény sóoldat ból hamarosan leülepedett. A leöntött konyhasó-oldat helyébe frisset öntve, a kicserélődés tökéletesebbé lett és ismételt friss oldat alkalmazásával az eredeti kalcium-agyag nátrium-agyaggá alakult át. Amikor ez megtörtént, a kísérletező megpróbálta a sót kimosni az agyagból. Evégből a leöntött sóoldat helyébe tiszta vizet öntött, a talaj leülepedése után pedig az így felhígított sósvizet újból friss vízzel pótolta. De nem jutott messzire, mert háromszori felhígítás után, amikor a sóoldat töménysége 0-1%-ra csökkent, az agyag többé nem ülepedett le, hanem kocsonyás tömeggé duzzadt, amely a vízzel egynemű tömeget alkotott. Lássuk ennek a kocsonyás anyagnak mechanikai összetételét és hasonlítsuk össze az eredeti talaj mechanikai összetételével. Finom homok Kőliszt Agyag A szemcsék átmérője 0-25—0-01 mm 0-01—0-005 mm 0-005—0-001 mm < 0-001 m Eredeti talaj 15-2% 26-3% 15-8% 39-9% Nátrium talaj 13-0% 19-2% 5-6% 59-8% Az agyagos rész ultramechanikai összetétele : A szemcsék átmérője 1-0—0-54 ц 2 0-54—0-40 ц 0-40—0-28 ц 0-28—022 ц < 0-22 ц Eredeti talaj 26-6% 52-0% Ю-0% 3-0% 3-3% Nátrium talaj 4-5% 7-3% 5-6% 3-1% 79-2% 1 A csernoszjom aránylag száraz éghajlat alatt buja, füves növényzet hatására keletkezett sötétszínű, humuszban gazdag, mélyrétegű talaj, ami fokozatosan megy át az altalajba. 2 ц = az ezredmilliméter tudományos megjelölése.
